Biharkeresztes
A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, és a román határ felé autózunk; vasúton: a Püspökladány-Biharkeresztes vonalon.
A város határában több jelentős ásatást is végeztek az utóbbi évtizedekben: a II-XI. századból való leletek a debreceni Déri Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításait gyarapítják. Egyes vélekedések szerint a település eredeti neve Fancsal volt, amely név alatt már a XIII. században említik. Az 1910-ig Mezőkeresztes néven ismert helység a XIV. században a nagyváradi püspöké; 1552-ben a vidék legnépesebb birtoka 86 házhellyel. Az 1732-es összeírás ismét a nagyváradi püspököt tüneti fel birtokosként.
Egyes kutatások szerint a középkorban mezővárosi rangja lehetett, ami a XVII-XVIII. század során elfelejtődött, és mezővárosi besorolást újra csak a Bach-korszak idején kapott, akkor már vásártartási joggal együtt. A XIX. század dereka jelentős változásokat hozott, amit Osváth Pál így összegzett: "Ez időig Keresztes olyan jelentéktelen falu volt, hogy az uraság tiszti lakán kívül több kerített udvar a községben nem volt, ekkor azonban a járásbíróság, majd az adóhivatal (...), a császári és királyi szolgabírói hivatal, az árvabizottmány, a császári és királyi csendőr és pénzügyi laktanyák itt telepíttetvén meg, rövid időre úgy kinőtte magát, hogy a járás elsőrendű helyei közt helyet foglalhat". A kisváros térségi szerepét megtartotta a járások 1970-es megszüntetése, s ezzel a járási központrangjának elvesztése után is. 1964-ben alapított gimnáziumát a megyei önkormányzat, a közelmúltban létrehozott zeneiskoláját a reformátusegyház működteti. A városi címet 1989-ben kapta meg.
A város visszatérő rendezvényei közül kiemelkedik a Határmenti Kiállítás és Vásár, amelytől a környékbeli települések gazdasági fellendülését remélik a szervezők. Nyaranként művésztelepet rendeznek a városban, román és magyar alkotók részvételével.
