Tiszaföldvár
A Tisza árterületébe félszigetként nyúlik be Tiszaföldvár. Ritka látványosságot ígér az őskori leleteket is őrző földrajzi múzeuma, impozáns méretű református temploma.
Gyógyvizű fürdő ugyancsak található itt.
Az első írásos említése 1467-ből származik. Neve vélhetően arra utal, hogy korábban egy erődítmény lehetett itt. A Homoki szőlőben, az Óvirág-hegyen került elő a megye legjelentősebb kunemléke, egy fejedelmi sír. A fejedelem nevét nem ismerjük, de kiemelkedő rangjáról tanúskodik az a művészi kivitelű, sodrott ezüstlánc bullával, mely a sír melléklete volt.
Tiszaföldvár történetének első 250 éve sok hányattatással és pusztulással telt el. A békésebb élet feltételeit a szatmári béke teremtette meg. 1722-ben 23 református jobbágy érkezett Heves megyéből, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról - a sokfelől érkező új lakókat csak protestáns hitük kötötte össze. 1848. március 15-én a községben tartózkodott Kossuth Lajos, 1849-ben pedig, a szolnoki csata előtt a környék Damjanich és Leiningen tábornokok seregének a felvonulási területe volt.
A falu mellett a Tiszán valamikor fahíd vezetett át. Nemcsak jelentős átkelőhely volt, hanem az 1848-49-es szabadságharc idején kiemelkedő stratégiai szerepet is kapott. Perczel ezen átkelve tudta megállítani a Tisza vonalán 1849 januárjában Windischgrätz seregét.
A településen működik a Tiszazug Földrajzi Múzeum, amely a Tisza és a Körös által határolt vidék természettudományi és néprajzi tárgyi anyagát, valamint jelentős történeti dokumentáció- és fényképgyűjteményt mutat be. A múzeum őslénytani gyűjteménye ugyancsak kiemelkedő.
A település megközelíthető közúton: Szolnok irányából dél felé, a 442-es úton Martfű után; vasúton: a Szolnok-Hódmezővásárhely-Makó vonalon; kompátkelés: Vezseny felől.