Szajol térkép

A település megközelíthető közúton: Szolnokról indulva Törökszentmiklós felé a 4-es úton; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici, Szolnok-Hódmezővásárhely-Makó vonalon.

A községben és környékén neolitkori leletek, illetve a Körös kultúra időszakából származó leletek kerültek elő. Találtak réz- és bronzkori edénytöredékeket is. A község neve először 1261-ben fordul elő oklevelekben, a feltételezések szerint török eredetű. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsák faluja volt, 1872-ben lett nagyközség. A fontos vasúti csomópontnak számító községben a vasútállomás épülete 1870-ben készült. 

1261-ben Zoyli formában említi először IV Béla oklevele, amelyben az egri püspököt megerősíti Tiszapüspöki birtoklásában, s ebben megnevezi Szajolt mint szomszédos határközséget. Neve feltehetően török eredetű, az oszmán török soylu "nemes, előkelő" szóból származhat. Arra utalva, hogy a település lakói nemesek voltak. Még az 1788-as összeírásban is a nemesek voltak túlsúlyban; ekkor "89 nemes, 1 polgár, 1 polgár örököse, 57 zsellér, 2 szabadságolt katona, 65 1-17 éves sarj, 9 egyéb", valamint "233 nő" élt a faluban.
1339-től a Szajoli-, a Simonfi-, a Kompolti-, az Országh-családok birtokolták. A XV. századtól sűrűn változtak birtokosai, a település az egri vármegye tulajdonába került, majd a koronára szállt.
A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A népes falu nem pusztult el, s túlélte a tizenötéves háborút is. A település csak az 1691-es és 1697-es tatár betöréskor, valamint a kuruc időkben néptelenedett el, de a lakosság minden alkalommal hamar visszatért.

Az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharcban szajoli nemzetőrök is fegyvert fogtak, de a település fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt. A településen a Württenberg-huszárok egyik százada állomásozott, majd 1849. március 22-én Sulcz és Lapinsky vezetésével szállásoltak el egységeket. A vasútépítés nagy lendületet adott a falu fejlődésének a XIX. század második felében. A Szolnok-Debrecen vonalat 1857ben adták át. 1885-ben felavatták a kunszentmártoni vonalat, amely 1887- ben Szentesig, 1893-ban pedig már egészen Hódmezővásárhelyig ért. A település vasútállomásán halad át az 1858-ban megnyitott Püspökladány- Nagyvárad s a Szolnok-Arad vonal is.

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!