Dunaföldvár térkép
Dunaföldvár műemlékekben gazdag város, amely régies hangulatát máig őrzi. A vidékére jellemző kézműves hagyományokat több, ma is működő műhelyben ismerheti meg az érdeklődő.
A Dunaföldvárt kettészelő - a mai közúti hídnál lévő - mély bevágástól délre találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. A leszakadt domboldalban a XVIII. század végén készült Kálvária keresztjei alatt már messziről láthatók az omladéktól vörös őskori rétegek. A régészeti feltárások felszínre hozták a 4000 éves nagyrévi kultúra leleteit, amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán láthatók.
A mai Kálvária-domb földvár volt a bronzkorban. Az előkerült, "LEG II AD" bélyegű téglák tanúsága szerint a rómaiak őrtornyot emeltek itt. A hely a pécsi püspökség 1009-es alapító oklevelében a szláv "Zemogny", azaz 'földvár' néven szerepel.
1135-ben II. Béla király bencés monostort alapított itt. Ma már csak az apátság melletti XIV-XV. századi vár tornya látható.
Az élénk forgalmú kisváros óvárosi része napjainkig megőrizte régi hangulatát. A középkori városmag polgárházain túl a földbe vájt pincék és a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot árasztanak.
A Duna közelsége ma is meghatározó a város életében. Motorcsónak kikötője elsősorban a vízi turizmust szolgálja.
Látványosságokat kínál a kiépített Duna-part, amelynek közelében fekszik a piac.
A kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi utak csomópontjában fekvő településnél épült meg a Duna Csepel és Baja közötti szakaszának egyetlen közúti hídja, amelyen a felújítás, 2001 óta megszűnt a vasúti közlekedés.
A neves Afrika-kutató, Magyar László a városban töltötte gyermekkorát. A reformkori vízszabályozásokat irányító Beszédes József pedig a földvári temetőben pihen.
Dunaföldvár a Duna menti 6-os és 51-es, valamint a mezőföldi 61-es és az alföldi 52-es utak találkozásánál fekszik. Vasúton a Dunaújváros-Paks vonalon érhető el.
