Zala

Tabtól 5 kilométerre nyugatra, rövid bekötőúton érhető el a település. A táj a Balaton hullámaihoz hasonló; mint a szél borzolta víz, épp úgy sorakoznak egymás mögött a dombhátak és a napsütötte, békés völgyek. Nevét 1278-ban említik először Sala faluként. A község történetében meghatározó birtokosok, a Zichyek nevével 1478-ban találkozhatunk először. Akkor...

Tabtól 5 kilométerre nyugatra, rövid bekötőúton érhető el a település.

A táj a Balaton hullámaihoz hasonló; mint a szél borzolta víz, épp úgy sorakoznak egymás mögött a dombhátak és a napsütötte, békés völgyek.
Nevét 1278-ban említik először Sala faluként. A község történetében meghatározó birtokosok, a Zichyek nevével 1478-ban találkozhatunk először. Akkor jegyezték be Zichy György tulajdonaként a települést. A török hódoltság után Zichy György és Ádám elnéptelenedett puszták birtokosa volt. Az újratelepítés érdekében németeket és tótokat hívtak ide, a XIX. század közepén már 601 magyar és 19 izraelita lakott itt. (Összehasonlításul csupán annyit, hogy ma a falu lélekszáma nem éri el az akkori felét.)
Akkoriban Zichy Sándor birtoka volt a terület, az ő két fia, Antal és Mihály tette híressé ezt a kis somogyi települést. Zichy Antal közigazgatási pályán dolgozott, volt vármegyei főjegyző, író, hírlapíró, a tabi kerület országgyűlési képviselője, Zichy Mihály pedig - minden anyai tiltakozás ellenére - világhírű festőművész lett.