Bodrog

Bodrog kisközség Belső-Somogyban, a Koppány-völgyben helyezkedik el. Rendezett, nyugodt, melyet lakosai és elöljárói folyamatosan ápolnak, lakosainak száma jelenleg 480 fő.

Több, egykoron lakott település egyesítése a mostani Bodrog falu. Az anyaközséghez tartozik az egykor önálló Bő (Bew, Beu, mely az évszázadok alatt a helyi szóhasználatban csak Bű) és az egykoron lakott Hidegér is. Bő most is lakott, megkülönböztetnek Alsó- és Felső-Bőt az itt élők. A területén található kisebb puszták – Magosd, Cser, Álláskút – mára elnéptelenedtek, azonban a községben lakók számára még most is tájékozódást nyújtanak. 

A vidék ősidők óta lakott. A falu alsó-bői része történelmi emlékhely nyomait őrzi. A település egykori központi Török-dombján a Pogányvölgyi-vízfolyás mellett téglamonostor, szentély és románkori templom maradványai kerültek felszínre, melyet a rómaiak használhattak, ahol villát (birtokközpontot) létesítettek. Az avarkorban gyepvaskitermelés és -feldolgozás is folyt. A régészeti lelőhely, a későbbi nemzetségi központ az Anonymus által említett Veszprémet is megszálló Ősbő vezérhez köthető. Ezt feltételezi a Somogy Megyei Múzeum 1979-1999 között végzett régészeti feltáró munkája, melyet Dr. Magyar Kálmán vezetett.