Szajk

A Mohács közelében, az 56. számú út mentén fekvő település közúton érhető el.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az őskorban is lakott település volt. Nevét írásos források Zajar formában említik először 1015-ben. Szent István idejében önálló plébániája volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, mert a csata pusztításai, a közelsége miatt erősen érintették. Birtokosa ez időben Radowan Jakab, később gróf Zrínyi Ádám volt. 

A németek betelepülése 1715-20 körül kezdődött el, s a XVIII. század közepén a község lakossága csaknem egészében német ajkú lett. A 846 német mellett ekkor 36 magyart és 3 horvátot számláltak össze. A II. világháború idején a község területén kisebb ütközet zajlott. A háború befejezése után a kitelepítés erősen érintette a lakosságot, mert 300 német nemzetiségűnek el kellett hagynia otthonát. Helyükre felvidéki magyarok érkeztek. A német nemzetiség aránya napjainkban 70 százalékos.