Siklós térkép
Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók a város török kori, valamint vallásos műemlékei is.
A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben.
A település létéről az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, amelyet ezt követően évtizedeken át fejlesztettek, tovább építettek. Erről az időszakról a gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik.
1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. (Kanizsai Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit.)
Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek, ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi. A dzsámi helyreállítási munkáinak elismeréseként 1992-ben a műemléket a nemzetközi Europa Nostra-díjjal tüntették ki.
A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, amely a XIX. századra elveszítette katonai jelentőségét.
A hajdani mezőváros, majd nagyközség 1977-ben kapta vissza városi rangját.
Siklóshoz tartozik Máriagyűd, ismert búcsújáró hely.
A település megközelíthető közúton, Pécs felől az 58-as számú úton, vagy vasúton, a Barcs-Villány vonalon.
