Zengővárkony

A településen máig éltetik a népi hagyományokat. Különleges látványosság a Míves Tojás Múzeum, valamint a szalmatárgyakat bemutató kiállítás.

Nevezetes természeti értéke a környéknek a szelídgesztenyés.

Zengővárkonyt - a pécsváradi alapítólevél szerint - Szent István, az államalapító adományozta a pécsváradi bencés monostornak. Az Árpádok alatt villa Varkun, Warkun majd Varkony néven írják le.

A települést a debreceni kollégium könyvtárában őrzött dokumentum görög eredetűnek mondja, melyet a török elől menekülő görögök népesítettek be. Egy Basilius nevű görög remete nevét viseli a falu fölött fakadó jóízű Balázs-forrás. A Tótok Szőleje határrész pedig Morvaországból idemenekült husziták emlékét őrzi.

A Zengő-vidék magyarsága megőrizte ősi kultúráját és házassági kapcsolatait a Tolna megyei Sárközzel és Dél-Baranyával. Különösen a női viselet színpompás: a fiatal leányok pártája, a színes pántlikákkal, gyöngyökkel díszített "tornyos bársony" vagy a fiatalasszonyok főkötője, a flitterrel, islanggal díszített ternószoknya, rajta a más mintájú kötény. A népi hagyományokat élteti ma is a Zengővárkonyi Hagyományőrző Népiegyüttes.

Régen leginkább a gesztenyeszüret idején találkoztak a sárközi és az itteni református fiatalok. Ezt a hagyományt eleveníti fel a páros években tartott Leányvásár, páratlan években pedig a Gesztenyeszüret a Zengő alján című program.

Zengővárkony kincseit először lelkipásztora, Fülep Lajos (1885-1970) művészetfilozófus tárta az 1930-as években a magyar közvélemény elé. Fülep 1929-1949 között volt a falu református papja.

A szelídgesztenyés erdőben, a Pécsváradra vezető úthoz közel nyugszik, végső akarata szerint, Rockenbauer Pál, a Másfél millió lépés Magyarországon című honismereti tv-filmsorozat készítője.

Dombay János őskori ásatásai itt hozták felszínre a "Zengővárkonyi Madonna" agyagszobrocskáját, amely a pécsi múzeumban látható.

Zengővárkony a 6-os számú főút közelében fekszik, Bonyhád és Pécs között.