Üllés

A település megközelíthető: Kecskemét felől az 5-ös úton Balástyáig, onnan délnyugati irányban autózunk, Forráskutat elhagyva rátérünk a Kiskunhalasra vezető útra, onnan 3 km.

Üllés a középkorban kun puszta, neve az Achilles keresztnév elmagyarosodott alakja. A község területe már a népvándorlás idején lakott volt. A középkorban a terület kun puszta, a krónikák említést tesznek egy Ellés nevű kun szállásról. Üllést 1736-ban nyilvánították önálló községgé. Az új község szabadmenetelű lakossága vállalta, hogy templomot emel, tisztességes lakóházakat, mészárszéket, vendégfogadót épít, szőlőt telepít, a szomszédos Kígyós és Mérges pusztáit "megműveli". Üllés parasztsága 3 év adómentességet kapott a hadiadó alól.

A község a királyi postaút mellett települt, ezért nem mentesült III. Károly török elleni háborúja idején (l736-1739) a katonai beszállásolás terhétől. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) első éveiben olyannyira megnövekedtek Üllés katonai és földesúri terhei, hogy 1743-ban a község lakossága áttelepült Kiskunmajsára.

A puszta nagyobb része a XIX. század végéig göböly- és marhajárás volt. Innen eredt az 1900-as években kialakuló tanyaközpont Göbölyjárásközpont elnevezése. Utóbb Árpád-központnak mondták. Kiskundorozsma járás helyét a szegedi járás, mint óriásjárás vette át, a község helyett Szeged járási központtal. A falu területéből már 1948 augusztusban kiszakadt, és önálló községgé vált Árpádközpont (Üllés) névvel.

 

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!