Fábiánsebestyén
A település megközelíthető: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan nyugati irányban a 451-es úton Szentesig autózunk, onnan keleti irányban továbbhaladva a Nagyszénás felé vezető úton kb. 15 km.
A község első lakói minden bizonnyal az 1280-as hódtavi csata után letelepített kunok voltak. Nevét a XIII. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. A XV. század második felében már népessé vált falut a Hunyadi, majd az enyingi Török család birtoka. Az 1552-es török támadás érzékenyen érintette, s az 1596-os török-tatár pusztítást már nem is élte túl. Még 1852-ben is pusztaként szerepel, ettől kezdve települ be kizárólag magyarokkal.
A község központja a Szabadság tér; itt találjuk a polgármesteri hivatalt, a többi közintézmény nagy részét és szép szobrokat, emlékműveket. Az orvosi rendelő előtti nőalak Tóth Valéria alkotása, a mackókat Samu Katalin faragta kőbe, a II. világháborús emlékmű alkotója Návay Sándor. A község Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma 1932-ben épült. Becses műemlék a Cserna-féle szélmalom és a község határában lévő pusztatemplom romja.
Május eleji rendezvénye a községnek a lovasnapok, májusfaállítással, versenyekkel.