Tiszaug
Tiszaug Bács-Kiskun megye egyetlen tiszántúli települése. A gyönyörű természeti adottságokkal megáldott, az élő Tisza, és az 54 hektáros, patkó alakú holtág háborítatlan szépségű partjaival büszkélkedő település kedvelt kirándulóhely. A falu nevét először 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki alapító levélben említi. A szájhagyomány szerint Rákóczi...
Tiszaug Bács-Kiskun megye egyetlen tiszántúli települése. A gyönyörű természeti adottságokkal megáldott, az élő Tisza, és az 54 hektáros, patkó alakú holtág háborítatlan szépségű partjaival büszkélkedő település kedvelt kirándulóhely.
A falu nevét először 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki alapító levélben említi. A szájhagyomány szerint Rákóczi kedvelt vadászkastélyából alagút indult a Holt-Tisza alatt, egészen a Steer-kastélyig, ahová a kurucok menekültek. Egyes helyeken ma is ennek maradványait vélik felfedezni.
Tiszaug mindig fontos folyami átkelőhelynek számított, előbb csak komp közlekedett, de aztán híd is épült a Tiszán.
A híd története
Kecskemét városa 1752-ben lerakóhelyet alakított itt ki, a rendszeres kompjáratot pedig 1865-ben indították meg. Az első hidat 1927 október 7-én kezdték építeni és 1929. október 17-én ünnepélyesen felavatták. "A lánchíd feldíszítésekor használt lobogókkal együtt 215 magyar zászló, 154 címer díszítette a hidat és környezetét. Kecskemétről 25 vagonos zsúfolt szerelvény vitte az érdeklődőket Tiszaugra. Az Acélharang Énekkar műsora, rövid miniszteri, államtitkári, főispáni beszéd után Horthy Miklós kormányzó vágta át a nemzeti színű szalagot."
Az 1944 októberében felrobbantott közúti és vasúti hidat 1947-ben állították helyre. A vasúti forgalom 1952-ben indult meg rajta. Az új közúti hidat "a meglévő alépítmények szélesítése után " 2001 nyarán adták át a forgalomnak.
