Tiszakécske
A település megközelíthető közúton: Kecskeméttől keletre a Tiszakécskére vezető úton, vagy a 44-es úton Lakitelek után északkelet felé; vasúton: a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonalon. Tiszakécske a vizek városa: a Tisza egyik nagy kanyarulata és a Holt-Tisza között terül el a föld mélyéből feltörő vizeiről is híres település. A Tisza-parti üdülőterületen 52 Celsius-fokos a...
A település megközelíthető közúton: Kecskeméttől keletre a Tiszakécskére vezető úton, vagy a 44-es úton Lakitelek után északkelet felé; vasúton: a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonalon.
Tiszakécske a vizek városa: a Tisza egyik nagy kanyarulata és a Holt-Tisza között terül el a föld mélyéből feltörő vizeiről is híres település. A Tisza-parti üdülőterületen 52 Celsius-fokos a gyógyvíz, a Kerekdombon pedig 63 Celsius-fokos a termálvíz. A Tisza, amely a várost 22,5 kilométer hosszan határolja, sok turistát vonz a városba. A környék természeti gazdagsága - a Hortobágyi Nemzeti Park, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet védett növény- és állatvilága, az élő Tisza és a Holt-Tisza vadregényes tája - idegenforgalmi szempontból is jelentős értéket képvisel. Műemlékekben, látnivalókban szintén gazdag a település. Különlegességnek számít, hogy az évek során Tiszakécske a magyar citeramozgalom központjává vált.
A vatikáni levéltárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a településről 1332-ben "Cechke" néven. Az újkorban 1950-ig két Kécske létezett. Ókécskén laktak a régebbi idők óta e tájon élő reformátusok, Újkécskén pedig a XVIII. században érkezett katolikusok. A két község Tiszakécske néven egyesült 1950-ben, 1986-ban kapott városi rangot.
