Petőfiszállás
A település megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös úton jobbra; vasúton: a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon. A középkori kun településre még a XIX. század elején is emlékeztetett az egykori pusztatemplom romja. A feljegyzések szerint ezt az épületet 1805-ben bontottak el és a kiskunfélegyházi Ótemplom melletti Nagyoskolába építették be az anyagát. Akkoriban még ennek...
A település megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös úton jobbra; vasúton: a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon.
A középkori kun településre még a XIX. század elején is emlékeztetett az egykori pusztatemplom romja. A feljegyzések szerint ezt az épületet 1805-ben bontottak el és a kiskunfélegyházi Ótemplom melletti Nagyoskolába építették be az anyagát. Akkoriban még ennek a területnek Ferencszállás volt a neve. De a középkori Ferencszállás elpusztult. Területe az újkorban Félegyháza pusztája volt. A közelben kialakult kegyhely miatt egyidőben Pálosszentkút néven tartották számon, mostani nevét önálló községgé válásakor, 1952 januárjában kapta Mezősi Károly kutató javaslatára, ugyanis itt volt a költő édesapjának, Petrovics Istvánnak a legelőbérlete.
A Rákóczi úton juthatunk át a településen, és a táblával jelzett útvonalon érjük el a pálos plébániát és kolostort.
