Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyházán a XVIII-XIX. századból fennmaradt építészeti emlékek jó része a város nevezetes szülötteihez, hírességeihez kötődnek. Különleges érték a gyógyvizű fürdő és a Péteri-tó madárrezervátuma. Történelmi viták és tények ellenére a félegyháziak még mindig itteni születésűnek tartják a XIX. század egyik legnagyobb magyar...

Kiskunfélegyházán a XVIII-XIX. századból fennmaradt építészeti emlékek jó része a város nevezetes szülötteihez, hírességeihez kötődnek. Különleges érték a gyógyvizű fürdő és a Péteri-tó madárrezervátuma.

Történelmi viták és tények ellenére a félegyháziak még mindig itteni születésűnek tartják a XIX. század egyik legnagyobb magyar költőjét, Petőfi Sándort, akinek a szülei bérelték annak idején a Hattyúházat. Ma a Városi Könyvtár van az épületben, és itt látható a Petőfi-kiállítás is.
A városban fedett uszoda, gyógy- és strandfürdő is működik. Termálvizét 1994-ben gyógyvízzé minősítették. Az itteni fürdőkúra a mozgásszervi betegségek idült szakaszában a gerinc és a perifériális ízületek kopásos elváltozásának kezelésére alkalmas.
A város határában található Péteri-tó 1976 óta védett terület. A madárrezervátumban található a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása, ahol nyári természetismereti táborokat tartanak.

Múltidéző

Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. A török terjeszkedése miatt a XVI. század folyamán a vidék pusztává vált, és csak az 1740-es években népesítették újra, először római katolikus jászsági magyarokkal.

A település mezővárosi rangot 1774-ben kapott. A lakosság nagy része mezőgazdasági termelésből élt, a szőlő- és gyümölcs- mellett a dohánytermesztés is meghonosodott. De híres volt a kiskunfélegyházi baromfi is.

Az 1900-as évek elejétől élénk társadalmi, kulturális élet folyt Kiskunfélegyházán. Helyi újságok jelentek meg, könyvnyomda alakult, a városi múzeum 1902-ben jött létre.

Az Alföld szívében lévő településen számos híres ember született, nevelkedett. A tanítóképző (jelenleg a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola működik benne) egykori diákja volt Darvas József író. A Félegyházához sok szálon kötődő író, Móra Ferenc a Római Katolikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát. Holló László festőművész (Szinyei-, Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész), Szántó Piroska (kétszeres Munkácsy-, Kossuth-díjas és érdemes művész) és Morell Mihály - mindhárman az iskola híressé vált tanulói voltak.