Vésztő
A település népi építészeti emlékeiről, többek között az úgynevezett meseházakról híres. A környék látványossága a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös nádas, sásos, zsombékos vízjárta területeinek kiemelkedésein telepedtek meg a kisebb-nagyobb lakóközösségek, köztük Vésztő is, amelynek első írásos említése 1350-ből származik Vejzetheu (Vejszető) néven. A térség X-XIII. századi nagyhatalmú családja, a Vatától...
A település népi építészeti emlékeiről, többek között az úgynevezett meseházakról híres. A környék látványossága a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhely.
A Sebes-Körös nádas, sásos, zsombékos vízjárta területeinek kiemelkedésein telepedtek meg a kisebb-nagyobb lakóközösségek, köztük Vésztő is, amelynek első írásos említése 1350-ből származik Vejzetheu (Vejszető) néven.
A térség X-XIII. századi nagyhatalmú családja, a Vatától származó Csolt nemzetség. Nevükhöz fűződik a vésztő-mágori Árpád-kori monostor alapítása, amelynek maradványai nemzeti emlékhelynek számítanak.
A török idők alatt Vésztő elnéptelenedett, majd 1713-ban a Bihar megyei Bakonszegről új telepesek érkeztek ide. Ők építették fel 1782-83-ban a református templomot.
Vésztő 1944-45-ben országos hírnévre tett szert, három hónapig létezett az úgynevezett Rábai-féle "Vésztői Köztársaság", egyfajta állam az államban.
A Sebes-Körös holtágának ölelésében található a Körös-Maros Nemzeti Park 947 hektáros területi egysége, Mágor-puszta. A terület a hajdani mocsárvilág hangulatát és élővilágát idézi.
Sinka István (1897-1969) író sok szállal kötődött Vésztőhöz, a település neves szülötte Metykó Gyula festőművész.
Vésztő megközelíthető a 4-es úton Karcagig, onnan Füzesgyarmaton keresztül Szeghalom felől. Vasúton: a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma és a Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vonalon fekszik.