Okány
A település megközelíthető: a 4-es úton Püspökladányig, onnan déli irányban Füzesgyarmaton keresztül, Szeghalom érintésével Vésztőre, majd tovább keleti irányban 7,7 km; vasúton: a Püspökladány-Vésztő-Kötegyán-Békéscsaba vonalon. Évszázadokon át a Bihar megyei település külterületén volt a két vármegye határa, csak a trianoni határrendezés következtében került végleg...
A település megközelíthető: a 4-es úton Püspökladányig, onnan déli irányban Füzesgyarmaton keresztül, Szeghalom érintésével Vésztőre, majd tovább keleti irányban 7,7 km; vasúton: a Püspökladány-Vésztő-Kötegyán-Békéscsaba vonalon.
Évszázadokon át a Bihar megyei település külterületén volt a két vármegye határa, csak a trianoni határrendezés következtében került végleg Békés megyéhez. Ezután Okány egy ideig járási székhely is volt. Az okányiak derekasan kivették a részüket az 1848-49-es szabadságharc csatáiból. Nemzetőrei Bem vezetésével részt vettek a piski hídért folyó véres ütközetben is. 1848-ban és 49-ben átutazott - pontosabban átgyalogolt - a falun Petőfi Sándor, akit az urasági kocsmából kitessékeltek.
A helyiek "mindentudója", Házi Albert szerint a XIX. század végén, a mai iskola környékén meleg vizes kutat fúrtak, köré időlegesen helyi fürdőt alakítottak ki, medencével, kabinokkal. Csak a szájhagyomány őrizte meg a nyomát.
