Geszt
A település megközelíthető: a 4-es úton Püspökladányig, onnan a 42-esen Berettyóújfaluig, majd déli irányban a 47-esen Furtáig, onnan dél felé Zsadányig, majd délkeletre kb. 7 km. A falut először a Váradi Regestrumban említették 1213-ban, később több néven (Gezt, Guezt, később Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt stb.) is...
A település megközelíthető: a 4-es úton Püspökladányig, onnan a 42-esen Berettyóújfaluig, majd déli irányban a 47-esen Furtáig, onnan dél felé Zsadányig, majd délkeletre kb. 7 km.
A falut először a Váradi Regestrumban említették 1213-ban, később több néven (Gezt, Guezt, később Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt stb.) is feljegyezték. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően több nemesi család perlekedett érte, míg 1761-ben a Tisza családé lett. Az új földbirtokos már 1772-ben kastélyt építtetett, amely ma is áll.
A Tisza család két miniszterelnököt - apát és fiát - is adott a történelemnek: Tisza Kálmánt és az Ady Endre által is megverselt "csóvás ember, a vén geszti bolond"-ot, Tisza Istvánt. Szerepük meghatározó volt a falu életében. A két másik Tiszáról is érdemes szólni. Az egyik Tisza Lajos, aki a múlt századi szegedi nagy árvíz után az újjáépítés kormánybiztosa volt, s ma Szegeden körút viseli a nevét. A fiatalon elhunyt Tisza Domokos volt az, akinek görög és poétikai oktatását a család 1851-ben Arany Jánosra bízta. A költő közel egy évet töltött a kastélyban illetve a kis nyári lakban, amely kedvelt tartózkodási helye volt. A geszti temetőben hatalmas családi sírbolt őrzi a Tisza család, köztük a két miniszterelnök hamvait.
Messze földön híres a geszti szilvapálinka. A nemzetiségek közül a romák szájhagyomány útján, kevésbé ismert, értékes magyar nyelvű cigány népmeséket őriztek meg Geszten.
