Dévaványa

Dévaványa környékén a Hortobágy-Berettyó hullámterének mai képét az ősi Berettyó kanyargó medre uralja. A vidék elsőszámú természeti értéke a település határában található túzokrezervátum. A XVIII-XIX. századi folyószabályozásokig a táj igazi vízi birodalom volt. A város területe már évezredekkel ezelőtt lakott területnek számított. A hagyomány szerint a Csörsz árka Dévaványa, Szeghalom irányából...

Dévaványa környékén a Hortobágy-Berettyó hullámterének mai képét az ősi Berettyó kanyargó medre uralja. A vidék elsőszámú természeti értéke a település határában található túzokrezervátum.

A XVIII-XIX. századi folyószabályozásokig a táj igazi vízi birodalom volt.

A város területe már évezredekkel ezelőtt lakott területnek számított. A hagyomány szerint a Csörsz árka Dévaványa, Szeghalom irányából húzódott Berekböszörményig. Az első írásos emlék a XIV. századból való, akkor először Jana, majd Vanaként említették.

Jelentős esemény volt a település életében az 1514-es Dózsa-féle parasztlázadás, amelyhez a hagyomány szerint a ványai férfinép az utolsó emberig csatlakozott. A falu akkori papja, a lengyel iskolát végzett Ambrus, nyolcszáz hívével csatlakozott Dózsa seregéhez a mezőtúri mezőn. Dózsa Ambrust kancellárjának nevezte ki, sőt egyes források szerint Dózsa híres ceglédi beszédét is ő fogalmazta meg.

Az eleinte tiszta református településre az 1700-as évek második felében érkeztek a katolikusok. Az immár mezővárosi rangot szerzett és hivatalosan is Dévaványaként emlegetett település az 1848-49-es szabadságharcot Heves megyéhez tartozva élte meg. Így történhetett meg az a furcsa eset, hogy 1849-ben néhány hétig a városban volt Heves megye székhelye, ugyanis a harcok elől menekülő Heves megyei adminisztráció itt székelt, sőt, itt tartották az utolsó hevesi megyegyűléseket is.

Jelentős esemény volt a város életében, amikor 1889-ben megépült a Dévaványa-Kisújszállás, majd 1891-ben a Gyomaendrőd-Dévaványa-Szeghalom vasútvonal. Dévaványa 2000-ben nyerte el ismét a városi rangot.

A Dévaványai-, Ecsegi-puszták mintegy 13 ezer hektáron terülnek el, melyből 2659 hektár csak engedéllyel látogatható. Itt alakították ki a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet, amely túzokrezervátumáról nevezetes. A népi építészet formavilágát idéző túzokmentő állomás kiállítása bemutatja e veszélyeztetett madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. A bemutatóház galériáján a Sárrét és a Nagykunság növény-, állatvilágát és néphagyományait szemléltető kiállítás látható.

A dévaványai strandfürdő nyaranta fogadja a látogatókat. Alkálihidrogén-karbonátos, 35 Celsius-fokos hévize mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas.

A település megközelíthető: a 4-es úton Kisújszállásig, onnan a Körösladány felé vezető úton. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma vonalon található.