Biharugra
Biharugra legfőbb vonzerejét a környező 2000 hektáros tórendszer és a hozzá tartozó szikes puszta adja. A Körös-Maros Nemzeti Park részeként fokozottan védett növény- és állatvilága. Biharugra a török időkig az Ugray család birtoka volt. Egykori török feljegyzések szerint három falu állt itt, ezért Háromugrának nevezték....
Biharugra legfőbb vonzerejét a környező 2000 hektáros tórendszer és a hozzá tartozó szikes puszta adja. A Körös-Maros Nemzeti Park részeként fokozottan védett növény- és állatvilága.
Biharugra a török időkig az Ugray család birtoka volt. Egykori török feljegyzések szerint három falu állt itt, ezért Háromugrának nevezték.
A XIX. századtól a Bölönyi család birtokolta a falut, akik Szilaspusztán nemesi kastélyt, a faluban nemesi kúriát építtettek. A rossz minőségű termőföldek más célú hasznosítása 1910-ben kezdődött, ekkor létesült az első halastó. Később egyre több tavat alakítottak ki, s így jött létre a mai közel 2000 hektáros tórendszer.
Biharugra nevezetes szülötte és lakója volt a népi írók egyik jelentős alakja, Szabó Pál (1893-1970). Legismertebb regényeinek témája a biharugrai táj és népének kemény, küzdelmes élete (Talpalatnyi föld, Isten malmai, Nyugtalan élet). Az itteni tó építéséről szóló híres regénye, a Talpalatnyi föld megfilmesítése országos hírnevet szerzett.
Biharugra megközelíthető közúton: a 4-es úton Püspökladányig, onnan a 42-esen Mezőkeresztesig, majd a Komádiba vezető úton Körösszakálig, ahonnan mintegy 7 kilométer.