Nagybánhegyes
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára, innen délkeleti irányban Kaszperre, majd innen 4,7 km-re van egy bekötőút balra, innen 5,8 km. A középkorban még Zaránd megyei Bánhegyes, Maróti János macsói bán birtoka, a gyulai váruradalom faluja volt. A török hódítás kipusztította,...
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára, innen délkeleti irányban Kaszperre, majd innen 4,7 km-re van egy bekötőút balra, innen 5,8 km.
A középkorban még Zaránd megyei Bánhegyes, Maróti János macsói bán birtoka, a gyulai váruradalom faluja volt. A török hódítás kipusztította, és kincstári Bánhegyesi-pusztán a dohánykertészet 1842-ben a Nagylakról, utóbb Tótkomlósról érkező evangélikus szlovák lakosokkal népesült be. A község szlovák lakosainak nagyobb része 1947-ben Szlovákiába települt át, majd csallóközi (vágfarkasdi és negyedi) magyarok érkeztek a helyükbe. Ők alapozták meg a református egyházat. A nagybánhegyesiek egyaránt ápolják a szlovák és a magyar népművészeti és folklórhagyományokat.
A községben 1971-ben termálvizet találtak, ezért fürdőt és kempinget létesítettek.
Nagybánhegyes szülötte volt Hanzó Lajos Kossuth-díjas történész, szarvasi tanár.
