Lőkösháza
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kecskemétig, onnan a 44-esen Gyuláig, innen déli irányban Eleken keresztül, onnan 13,7 km-re; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici vonalon. A mai Lőkösháza 1949-ben Elek külterületéből alakult önálló községgé. A középkori falu elődjéről 1418-ból a gyulai uradalom falvait felsoroló...
A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kecskemétig, onnan a 44-esen Gyuláig, innen déli irányban Eleken keresztül, onnan 13,7 km-re; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici vonalon.
A mai Lőkösháza 1949-ben Elek külterületéből alakult önálló községgé. A középkori falu elődjéről 1418-ból a gyulai uradalom falvait felsoroló oklevél tanúskodik, a falu helye azonban kérdéses. Feltehetően a XVI. század végén néptelenedett el. Neve a Lőrinc becézett alakjából keletkezett. Területe az Árpádok korától máig Zaránd, majd Arad, azután Csanád-Arad-Torontál végül Békés megye része. Több kunhalom emelkedik a külterületen. Egy jeles szegedi őskorkutató régész, Gazdapusztai Gyula, ezek közül tárt fel néhányat az 1960-as években, hazánkban először teljes átvágással, földgépek segítségével. A feltárt halmok az ún. tellek sorába tartoztak, azaz az őskor több szakaszában megtelepedtek rajtuk az emberek, s az életükről tanúskodó maradványokat rétegekben megőrizte az idő. Lőkösháza hazánk egyik legfontosabb vasúti határállomása Arad-Bukarest-Szófia-Isztambul felé, a személy- és teherforgalomban egyaránt.
