Baja térkép
Baját természeti és épített értékei teszik egyedivé és varázslatossá: régi utcái mediterrán hangulatot árasztanak. Helyi gasztronómiai nevezetesség a bajai halászlé. A település a Duna-Majna-Rajna vízi út kikötője.
A város környéki folyóvizek homokos és zátonyos partjai fürdésre, kirándulásra alkalmas területeket kínálnak, de hódolhatnak szenvedélyüknek itt a vízi sportok szerelmesei is. A környék természeti látványosságai között kiemelt helyen a Duna, a Sugovica és a Gemenci erdő páratlanul szép és buja vízparti tájai szerepelnek. A helyi gasztronómia, a halételek részei a város varázsának. A Guiness-rekordként is jegyzett halászléfőző-népünnepély évek óta a világ minden részéről sok embert csalogat a városba.
Múltidéző
A település neve török eredetű, jelentése bika. Valószínűleg első birtokosáról, Bajáról nevezték el. Első hiteles említése 1323-ból maradt fenn. Mezővárosi rangját 1696 karácsonyán nyerte el, és Ádám-Éva napjával magyarázható Baja címere is, amely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomban az almafa alatt.
A vasút megjelenése előtt a Duna volt a kereskedelem fő útvonala a városban. Akkortájt hozzátartoztak a tájhoz a vízimalmok, a hajók, a kikötő. A halászatnak, a halkereskedésnek, a hálókötésnek, a bográcskészítésnek évszázados hagyománya van Baján. (Napjainkban a bajaiak Európa halevő rekorderei az évi 66 kilogrammos, egy főre jutó mennyiséggel.)
Baját jelentős közlekedési csomópontként tartják számon Duna-hídja, valamint folyami kikötője miatt.
A nagy múltú nemzetközi Duna-túra (TID) össztávja 2687 folyamkilométer az Ingolstadt-Szilistra közötti Duna-szakaszon. A táv felénél a túrázók kedvelt bajai táborhelye a Nagy-Pandúr-sziget. A világ leghosszabb távú evezősversenye pedig a Budapest-Baja Nemzetközi Evezőverseny.
