Nagytarcsa

A fővároshoz közel fekvő település a legegyszerűbben közúton, a 30-as számú úton érhető el, de viszonylag közel van vasúti és HÉV-megálló is. Már az újkőkorban is lakott volt.

Kiemelkedő leletei a két szkíta kori bronzcsörgő és a harang alakú csüngő, amely vallásos szertartáson használt zeneszerszám lehetett. Ehhez hasonló tárgy ebből a korból csak pár darab került elő a Kárpát-medencében. A helységet Csíktarcsa néven 1546-ban említik először. 1733-tól Grassalkovich Antal birtoka, sorsa ettől kezdve a gödöllői uradaloméval azonos.

Az ország első népfőiskoláját az 1930-as években itt alapította meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, ahol parasztfiatalok hat évfolyamos, bentlakásos tanítása folyt.