Leányfalu
A Kis-Duna és a Visegrádi-hegység nyúlványai közt mintegy öt kilométer hosszan húzódó községet 1936-ban nyilvánították üdülőhellyé, 1949-ben vált önálló községgé.
Leányfalu legrégibb múltját a területén álló római őrtorony idézi.
A fővárosi polgárság a XIX. század második felében fedezte fel a Szentendrei-szigeti Pócsmegyerhez tartozó Leányfalupusztát. Először színészek, énekesek, írók vásároltak itt telkeket.
Az első idetelepültek között volt Szendrey Ignác és veje, Gyulai Pál író (1826-1909), aki itt alkotta meg számos művét.
Később, 1912-ben leányfalui üdülőtulajdonossá vált a századelő magyar társadalmát kitűnően ismerő elbeszélő, Móricz Zsigmond is.
Leányfalut 1936-ban nyilvánították üdülőhellyé. Az 1960-as évek második felében 40 °C-os hévizet találtak a településen, erre épült a térség legnagyobb medencés strandfürdője.
Személyautóval Budapestről Szentendrén át a 11-es számú úton közelíthető meg.
Helytörténet
A fővárosi polgárság a XIX. század második felében fedezte fel a Szentendrei-szigeti Pócsmegyerhez tartozó Leányfalupusztát. Először színészek, énekesek, írók vásároltak itt telkeket, de Budapest tehetősebb ügyvédei, orvosai, kereskedői is az érdekeltek közé tartoztak.
Az első idetelepültek között volt Szendrey Ignác és veje, Gyulai Pál író (1826-1909), aki apósa villájában sok időt töltött. Itt alkotta meg számos művét.
Később, 1912-ben leányfalui üdülőtulajdonossá vált a századelő magyar társadalmát kitűnően ismerő elbeszélő, Móricz Zsigmond is.
Leányfalut 1936-ban nyilvánították üdülőhellyé. Az 1960-as évek második felében 40 °C-os hévizet találtak a településen, erre épült a térség legnagyobb medencés strandfürdője.
