Kőröstetétlen

Főoldal Európa Magyarország Budapest és környéke KőröstetétlenKőröstetétlen információk

Közúton megközelíthetjük öt irányból is: Cegléd, Szolnok, Nagykőrös, Abony és Tiszakécske felől.

Ezen a területen hamar megtelepedtek őseink. A Nagypengyom dűlőben bronzkori urnák kerültek elő, valamint középkori település és temető nyomaira leltek a régészek. A hagyományok szerint itt "verette sátrát hazánk szerzője, diadalmas Árpád", s "honnan indult Alpárnak, megűzni Zalánt és birtokba venni a Duna és Tisza közét, majd a dunántúli vidéket" - szóval az egész hazát. A terület a XVII. században a Lorántffy család birtoka volt, Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi Györggyel történt házassága révén került a Rákóczi család birtokába. 

A török hódoltság után egészen 1950-ig (önálló községgé szervezéséig) Nagykőrös pusztája volt. Itt létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat a nagykőrösi kisnemesei gazdák. A falu első állandó lakosai is az ide telepített cselédségből kerültek ki. Az itteni szikes föld javítása a XX. század első felében történt, és úttörőmunkának számított.

Arany János nagykőrösi évei alatt (1851-1860) többször kilátogatott a tetétleni pusztára, tanártársának, Nagykőrös császári kegyelemmel szabadult 48-as képviselőjének, Tanárky Gedeonnak a tanyájára. Egyik látogatása ihlette a "Tetétleni halmon'" című versének megírására. Egy másik tetétleni tanyán ismerkedett meg Csonka Márton öreg gulyással, akit nem csak versei, de nagykőrösi szobra is halhatatlanná tett.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs stb...
Indulás ideje:
Naptár

Elhelyezkedés

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!