Bugyi
Bugyit közúton lehet megközelíteni az 51-es úton Kiskunlacháza felől vagy az 50-es út ócsai elágazásától.
A területen talált régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az újkőkortól lakott volt a környék. Az avarkorból (esetleg a rómaiak idejéből) származik az a faragott bálványkő, melyet a XVIII. században a református templom mellett állítottak fel szégyenoszlopnak.
A település neve a Budimir, Budislav, Budivoj szláv nevek rövödített változatából ered. A XIV-XV. században BWD majd BUD néven fordult elő az oklevelekben, mint a Bugyi nemzetség birtoka.
A török hódoltság után magyarokkal telepítették be. A XVIII-XIX. század fordulóján a felvilágosult és irodalompártoló Beleznay Miklós földesúr kastélyában megfordult Bessenyei György és Kazinczy Ferenc is.
Több országos hírű művészeti csoport működik a községben: népdal-, népzenei és néptánccsoportok. Évente kétszer rendeznek bemutatót, igen látványos az októberi szüreti felvonulás.
A község határában található kavicsbányák tavait a bányászat befejezése után halakkal telepítették be. Több tó mellett kemping, faházas telep is létesült.
Bugyi határában külföldiek is szívesen vadásznak őzre, nyúlra, fácánra, de madárvilága is gazdag.