Budapest, XII. kerület

Ha az V. kerület, a Belváros a főváros szíve, akkor a XII. kerület a tüdeje. Köszönheti ezt annak, hogy az egyre növekvő beépítés ellenére még mindig itt találhatók - a Budai-hegyek gerincén, lankáin és völgyeiben - a legnagyobb összefüggő erdőségek Budapest területén. Nem véletlenül nevezi hát magát ″Hegyvidéknek″.

A mai polgár számára a kerület említése tavasztól őszig a túracipő előkészítését, az első hó leesése után pedig a sítalpak és szánkók előkerítését jelenti. De mindenki tudja azt is, hogy itt kell keresnie a Fogaskerekű- és a Gyermekvasutat, és itt utazhat a Libegővel a János-hegyi Erzsébet-kilátó közelébe. Méreteit és lakottságát tekintve a kerület a középmezőnyben található: se nem kicsi, se nem nagy. (Területe 26,7 négyzetkilométer, lakosainak száma 70 000-75 000, lakásainak száma mintegy 33 000) Különlegessége a kerületnek, hogy mindössze 272 000 négyzetméternyi gondozott parkja van. (Ugyanakkor a "gondozatlan" erdők-rétek megközelítőleg az egész kerület egyharmadát borítják.)

A kerület elhelyezkedése

A kerület szinte beékelődik a szomszédos budai kerületek közé, de ez az egyetlen budai kerület, melynek nincs köze a Dunához. Északról jól felismerhetően, a Budakeszi út és a Szilágyi Erzsébet fasor vonalában a II. kerülettel határos, míg délről a XI. kerület girbe-gurba, hegyeket-völgyeket követő határvonala adja a kerület határát is. Keletről az I. kerület (többé-kevésbé az Alkotás utca), nyugatról a főváros határa alkotja egyúttal a kerület határát. A nyugati "zöld" határ túloldalán már a szomszédos kisváros, Budakeszi házai bukkannak elő a fák közül.

A kerület közlekedése, városrészei

Megközelítése a különleges földrajzi viszonyai miatt mindig is gondot jelentett, ugyanakkor már nagyon korán igyekeztek megoldani. (Nem véletlen, hogy az egyik első lóvasútvonal és villamosjárat is Zugligetbe vitte a kirándulókat.) Mára, a Farkasrétre felkapaszkodó 59-es és a kerület határait érintő villamosjáratok mellett elsősorban a hegyi terepet jobban bíró autóbuszokkal juthatunk el a kerület távolabbi részeibe. A Széchenyi-hegy megközelítését a télen-nyáron egyformán kedvelt Fogaskerekű vasút biztosítja, 1874. július 24. óta. A régi zugligeti villamos vonalán most autóbusszal érhető el a Libegő alsó állomása, mellyel a János-hegy alatti nyeregbe juthatnak fel kényelmesen a "vasárnapi" kirándulók. Fenn, a "hegyek között, völgyek között" a Gyermekvasút (volt Úttörővasút) "zakatol" a szomszédos II. kerületben lévő hűvösvölgyi végállomása felé.

A főváros középső részei felől a kerületet egy nagy és egy kisebb közlekedési csomópontból lehet elérni. A nagy - egyúttal a legnagyobb Budán - a Moszkva tér, ahol számos villamos- és buszjárat végállomása mellett megállója van a kelet-nyugati (piros) metrónak is, míg a másik - a kisebb - a BAH-csomópont, a Hegyalja út - Alkotás utca találkozásánál. Nemcsak a kerület, de az egész főváros, sőt az ország közlekedése szempontjából is fontos a közigazgatásilag ugyan az I. kerülethez tartozó, de a XII. kerület határán lévő Déli pályaudvar.

A kerület városrészei: Budakeszierdő, Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros, Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy, Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget.