Budapest, V. kerület

Az V. kerület nemcsak a főváros, de talán az egész ország ″szíve″ az itt található országos intézmények révén. Ez a városrész egyaránt jelenti a Váci utcát és a Kossuth teret, a Szent István-bazilikát és a Parlamentet, a Petőfi-szobrot és Nagy Imre szobrát. Innen indultak a forradalmak és a forradalmakat elfojtó erők is.

Annak ellenére, hogy átvitt értelemben ez az egyik "legnagyobb" kerület, valójában a legkisebbek közé tartozik, mind területét (2,6 négyzetkilométer), mind a népességét (mintegy 40 000 fő, megközelítőleg 21 000 lakásban) és a gondozott parkok nagyságát tekintve is (146 000 négyzetméter). Ezek az adatok - a terület és a parkok méretét kivéve - természetesen azonnal mást mutatnának, ha az itt található irodákat és a bennük dolgozók számát vennénk figyelembe. A belváros ugyanis osztozik a világ nagyvárosaira annyira jellemző sorsban: az állandó lakosság folyamatosan csökken, és helyüket a lakásokat felváltó irodák foglalják el.

A kerület elhelyezkedése

Az V. kerületet ma két városrész alkotja, a történelmi belváros és a vele szomszédos, valamikor önálló kerületként működő Lipótváros, melyeket nyugatról a Világörökségként is számon tartott Duna-part határol. Keletről félkörívben övezik a belső pesti kerületek, északról dél felé a XIII., VI., VII., VIII. és a IX. Pontos határait a Nagykörút részét képező Szent István körút, a Bajcsy-Zsilinszky út és a "Kiskörút", azaz a Károly, Múzeum és Vámház körút alkotják. A térképre tekintve olyan ez a kerület, mint a kerékagy, amiből küllőkként indulnak ki a város évszázados jelentőségű főútjai, sugárútjai.

Ha a mondás igaz, hogy "minden út Rómába visz", akkor ez a kerület az ország "Rómája", olyan sokféle módon közelíthető meg. A Dunán négy hídon át is kötődik a kerület a túlparti budai részekhez, melyeken villamos- és autóbuszvonalak segítik az átjutást. Villamosok közlekednek a kerület határán is, a Bajcsy-Zsilinszky utat kivéve, melyek közül a Duna-partot követő 2-es villamos akár „városnéző" járatnak is tekinthető. (A villamos ablakából majdnem minden látható, ami Budapestet az egész világon ismertté teszi.) Akinek az ideje nem engedi, hogy a lassúbb föld feletti közlekedést vegye igénybe, az választhat a két metrójárat és a millenniumi földalatti között is, melyek néhány buszjárattal és egy villamosvonallal együtt a kerület középpontjában létrejött csomópontban, az Erzsébet, illetve Deák téren találkoznak egymással. (A közelmúltig innen indultak az ország különböző tájaira és külföldre a távolsági autóbuszjáratok is.) A piros és kék metrónak, valamint a - sárga színnel jelzett - földalattinak több állomása is van a kerületben.

A kerület közlekedése

A belső részeket vagy ezekről az állomásokról indulva, vagy a kerületet átszelő 15-ös buszjárattal (és a City-busszal) fedezhetjük fel, de több trolibuszjárat is rendelkezésre áll. A kerület kisebb közlekedési csomópontjai a hídfőknél (Jászai Mari tér, Március 15. tér) és a metróállomások körül (Kossuth tér, Podmaniczky tér) alakultak ki.

A Belvároshoz tartozó Duna-parton találhatók a főváros folyami kikötői. A Nemzetközi Hajóállomás fogadja és indítja a pozsonyi és bécsi szárnyashajókat, de itt kötnek ki a nagy utasszállító hajók is. A Vigadó téri Hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. Mint a legtöbb nagyváros belvárosában, így Budapesten is a legjobb - és sokszor a leggyorsabb is -, ha gyalog megyünk. Erre ösztönöznek egyébként az egyre szaporodó gyalogos övezetek, sétálóutcák is.