Budapest, IX. kerület

Ha valaki Budapesten, de talán az országban is a IX. kerület közkeletű nevét, a Ferencvárost meghallja, egészen biztos, hogy először a ″Fradi″ jut eszébe. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) és focicsapata évtizedeken keresztül mintegy a sportrajongásba burkolt ellenállás szimbóluma volt.

Persze a kerület azért több, mint egy focicsapat, nemcsak az ún. belső-ferencvárosi terület látnivalói és mintaértékű város-rehabilitációja miatt, de a Külső-Ferencváros létesítményeiért is.

A kerület a közepes, vagy annál egy kicsit kisebb budapesti kerületek közé tartozik. Területe 12,5 négyzetkilométer, megközelítőleg ugyanakkora, mint a szomszédos Pesterzsébeté (Soroksár kiválása után). Lakosainak száma 70-75 000, az itteni lakásoké megközelítőleg 36 000. Összes gondozott parkjainak nagysága nem éri el a Városligetét, 799 000 négyzetméter, ezek a területek azonban szinte kizárólag a Külső-Ferencvárosban találhatók.

A kerület elhelyezkedése

Ez a kerület az utolsó, a Belvároshoz körcikkelyként kapcsolódó kerületek közül, mellyel északnyugatról határos. Északkeleti határát az Üllői út alkotja, mely közös határ a VIII. és a X. kerülettel (Józsefvárossal és Kőbányával). Délkeletről - "Nomen est omen" - a Határ út választja el a XIX. és XX. kerületektől (Kispest-Wekerle-teleptől és Pestszenterzsébettől). Nyugati oldalán természetes határai vannak, ezek a Duna és a belőle kiágazó Ráckevei (Soroksári)-Duna.

Megközelítése szempontjából is külön kell választani a belső és külső területeit. A Belső-Ferencváros három híddal is kapcsolódik a Dunán túli (dunántúli!) budai részekhez, sőt, negyedikként ide sorolható a Déli vasúti összekötő-híd is. A szomszédos pesti kerületekhez hasonlóan a Ferencvárosra is jellemző a körutak alkotta övezetes szerkezet, melyet a városközpont felől sugárszerűen induló főutak vágnak keresztbe, illetve határolnak. Az egyik legfontosabb közlekedési eszköz ebben a kerületben is az észak-déli (kék) metró, mely az Üllői út alatt végigkíséri a kerület határvonalát. Legnagyobb közlekedési csomópontjai is, mint a Nagyvárad tér, vagy a Határ úti csomópont részben ezen a szakaszon, a metróállomásokhoz kapcsolódva alakultak ki.

A kerület közlekedése

Közlekedés szempontjából mindig fontos szerepet játszottak a hídfők, így a Szabadság hídnál a Fővámház téri, a Petőfi hídnál a Boráros téri csomópont alakult ki. Ez utóbbinál található a Csepeli gyorsvasút végállomása is. A villamosvonalak itt is a körutakon, illetve a körutat formázó útvonalakon (Haller út, Orczy út) szelik keresztbe a kerületet. Ez alól csak a Duna-parton haladó 2-es villamos és a Mester utca - Gubacsi út járata a kivétel. A főváros közúti forgalma szempontjából nagyon nagy jelentősége van a hosszú idő után végre többsávosra kiépített Külső-körútnak és az ahhoz csatlakozó legújabb Duna-hídnak (Lágymányosi híd). Az új hídfőnél is kialakult a csomópont, innen indul - igaz, már régóta - a Ráckevei HÉV is. A körvasút és a Ferencvárosi pályaudvar révén a kerület bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe is.

Legújabb közlekedési csomópontja a Népliget sarkával szemben megépített autóbusz-pályaudvar, ahonnan nemcsak az ország távolabbi részei, de a külföld is elérhető. Ugyancsak az ország távolabbi, déli részeihez kapcsolja a kerületet a fővárosi úthálózatba a kerület területén becsatlakozó M5-ös autópálya is.