Pilisvörösvár

A jellegzetesen német nemzetiségű község (német neve: Werischwar) máig a pilisi németség szellemi központjának számít.

A jellegzetesen német nemzetiségű község (német neve: Werischwar) máig a pilisi németség szellemi központjának számít. Látványosak hagyományőrző rendezvényeik: a sváb bál, a pilisvörösvári szüreti felvonulás. A település városi rangját 1997-ben nyerte el.

Az első írásos említése 1259-ből származik a római korban fontos őrhelyként funkcionáló településnek. Római emlékei, sírkövei, mérföldkövei arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány jelentős útvonala haladt erre.

A királyi birtokhoz tartozó településen a hódoltság idején felépült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból készült földvár, amelyről neve is származtatható. A többszöri várháború miatt elmenekült lakosság helyére a XVII. század végén sváb és bajor családok kerültek, akik szőlőművelésből éltek.

A település életében egyik legnagyobb változást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbányászat jelentette. Nagy visszhangot keltett az 1928-as bányász-éhségfelvonulás, amelyet a csendőrség a fegyverét használva oszlatott szét, és a bányászok közül többen életüket vesztették. A szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésével megszűnt. Helyette a dolomitot kezdték el bányászni, melyet az építőiparban használnak.

Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegzetes német község volt, amelynek lakossága részben az 1946-ban történt sváb kitelepítés után is megmaradt.

Pilisvörösvár megközelíthető a 10-es számú főúton, vagy vasúton, a Budapest-Esztergom vonalon.

Helytörténet

Az első írásos említése 1259-ből származik a jégkorszak végétől lakott, különösen a római korban fontos őrhelyként funkcionáló településnek. Feltárt római emlékei, sírkövei, mérföldkövei arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány jelentős útvonala haladt erre.

A területén több középkori kis falu (Kende, Garancs, Kürt) létezett, melyek a török korban elpusztultak. Csak a Királyszántó vagy Kisszántó nevű falu maradt meg, amely egyértelműen Pilisvörösvár "ősének" tekinthető.

A királyi birtokhoz tartozó faluban a hódoltság idején felépült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból készült földvár, amelyről a település neve is származtatható. A többszöri várháború miatt elmenekült lakosság helyére a XVII. század végén sváb és bajor családok kerültek, akik szőlőművelésből éltek.

Az 1895-ben átadott vasút elsősorban a fővárossal biztosított intenzívebb kapcsolatot Pilisvörösvár számára, ugyanis ez a (egynyomvonalú) pálya lett az Esztergomba vezető szárnyvonal.

A település életében egyik legnagyobb változást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbányászat jelentette. Nagy visszhangot keltett az országban az 1928-as bányász-éhségfelvonulás, melynek során a csendőrség a fegyverét használta, és a bányászok közül többen életüket vesztették. A szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésével megszűnt. Helyette a dolomitot kezdték el bányászni, melyet az építőiparban használnak.

Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegzetes német község volt, amelynek lakossága részben az 1946-ban történt sváb kitelepítés után is megmaradt.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!