Tura térkép

A Galga-vidék élő népművészetének és népi kultúrájának egyik központja a település.

A város közepét elfoglaló hatalmas ősparkban áll az eklektikus stílusú, soktornyú egykori Schossberger-kastély, amely Ybl Miklós tervei alapján épült 1883-ban.

Régészeti kutatások szerint Tura környékén négyezer éve él ember. Első okleveles említése 1220-ból való, Thwra néven írnak róla.

Az évszázadok során mezővárossá és az Alsó-Galga mente központjává vált, a XVI. század második felében ez a legnépesebb település a környéken.

Tura határa több ütközet színhelye volt a történelem során: 1594-ben Forgách Simon egri várkapitány rajtaütött a török seregen, amely a szorongatott hatvani török őrség segítségére sietett. Az 1848-49-es szabadságharc egyik vesztes csatája is itt zajlott 1849. július 20-án, amikor a Perczel Mór vezette magyar sereg meghátrált Tolsztoj tábornok orosz katonái elől.

A vidék a török uralom után Esterházy-birtok, majd Schossberger Henrik szerzi meg, akinek családjához fűződik a hatalmas turai kastély megépítése.

A település és környéke az 1930-as években felelevenített, máig ápolt népművészeti hagyományairól ismert. A világhírű zeneszerző, Bartók Béla ezen a környéken is tevékenykedett: több népdalt gyűjtött a vidéken a XX. század elején.

A népi mozgalom a második világháború után tovább fejlődött, és a helybeli népművészek ország-világ előtt ismertté tették Tura gazdag népi kultúráját, színes népművészetét.

A település 2001-ben városi rangot kapott.

Tura a 3-as úton, vagy az M3-as autópályán (a Bag-Tura-Aszód kijáratnál letérve) érhető el, vonattal a Budapest-Hatvan vonalon.