Visegrád (MO)

A középkorban a magyar királyok rezidenciájának helyet adó város a Dunakanyar műemlékekben gazdag települése.

Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetsségei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon.

Múltidézés

A régészeti leletek alapján ősidők óta lakott település jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg. A római kor virágzása és hanyatlása, majd a népvándorlás viharai után a honfoglaló Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak volt a szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték.

A település a XIV. században emelkedett nemzetközi jelentőségűvé. 1335-ben Visegrádon zajlott le a híres királytalálkozó: Károly Róbert vendégeként itt találkozott János cseh, Kázmér lengyel király, valamint Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász hercegek. A tanácskozás eredménye volt az a gazdasági szerződés, amit az uralkodók a Bécstől és a nyugati kereskedőktől való függetlenség érdekében kötöttek egymással. Ezt követően Visegrád gyors ütemben fejlődött. Itt keresték fel, s hívták meg Lengyelország trónjára Nagy Lajos királyt 1370-ben. Megkoronázása után a lengyel koronát is a visegrádi palotában őrizték.

A település második fénykora Mátyás király uralkodása idején jött el. Nagyszabású építkezések, átalakítások jellemezték ezt a kort. Kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, amelynek maradványai ma is láthatók. Az udvar előkelőségei a királyi rezidencia közelében építettek szebbnél szebb házakat, kisebb palotákat.

E pezsgő életű várost a török háborúk pusztítása, az ismétlődő rablások fosztották meg minden ékességétől. A török távozása után a császári hadvezetőség sem kegyelmezett az épületeknek. A még megmaradt fellegvárat 1702-ben, Lipót császár parancsára felrobbantották. Ekkor semmisült meg hosszú századok sok híres emléke.

Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!