Rezi
Rezi az itt található várromról nevezetes, amelynek környezete kedvelt kirándulóhely. A falu ma is álló csárdája egykor a bakonyi betyárok tartózkodási helye volt.A település neve a szláv eredetű 'rez' szóra vezethető vissza, amely a "hegygerinc kiemelkedő részé"-t jelenti. A falu múltja összeforrt mellette, 418 méter magasan álló vár történetével.Az erősség 1378-ban...
Rezi az itt található várromról nevezetes, amelynek környezete kedvelt kirándulóhely. A falu ma is álló csárdája egykor a bakonyi betyárok tartózkodási helye volt.
A település neve a szláv eredetű 'rez' szóra vezethető vissza, amely a "hegygerinc kiemelkedő részé"-t jelenti. A falu múltja összeforrt mellette, 418 méter magasan álló vár történetével.
Az erősség 1378-ban a Keszthelyt is birtokló Lackfi István tulajdona. 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt, mint az ellene lázadó főurak vezérét, kivégeztette. Az ezután gazdátlanul maradt Tátika-Rezi-Keszthelyi uradalom előbb zálogbirtokosoké lett, majd 1438-ban a Gersei Pethő család kapja meg örök adományul a királytól. A XVIII. századig volt tulajdonukban, tőlük vásárolták meg a Festeticsek.
A XIII-XIV. században épült hegyi várból ma már csak néhány falrészlet és a védőoromzat egy része áll, viszont remek mellőle a kilátás.
A falu nevezetessége az 1728-ban vadászháznak épült csárda, amely a bakonyi betyárok egykori kedvenc helye volt. A XIX. század közepén Savanyú Jóska, Vak Illés és Kőkes Pista volt gyakori és hívatlan vendég itt. 1862-ben, a rezi szőlőhegyen lévő Lamperter-pincében ütöttek rajtuk. Tűzharcban megölték, majd a csárda melletti fűzfa alatt hantolták el őket.
A táj parasztházaira emlékeztető csárda népi építészeti emlék, benne ma is étterem működik.
Rezi a Keszthelyig vezető 71-es útról érhető el. A hozzá legközelebbi vasútállomás ugyancsak Keszthelyen található.