Keszthely

Múzeumai, műemlékei, történelmi nevezetességei, az igényesen felújított Festetics-kastély révén Keszthely az egyik leggyakrabban látogatott Balaton-parti város. A virágzó település a XX. század első évtizedétől kedvelt nyaralóhely, amely vonzó kulturális kínálattal is várja az ide látogatókat.

Itt volt a Festetics család birtokainak központja. A kastély magját 1745-ben kezdték el építeni. Ma ez az ország negyedik legnagyobb kastélya. A műemlék épületben kapott helyet a Helikon Kastélymúzeum, a kastélypark védett természeti érték.  A Festeticsek alapították a városi kórházat, a gimnáziumot, valamint Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Az ehhez tartozó egykori majorsági épületekben múzeumot rendeztek be, amely a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet és az iskola történetét mutatja be.

Múltidézés

Az emberi élet nyomai a Kr.e. VI. évezredtől, az újkőkortól kezdődően, folyamatosan kimutathatók a környéken, a város területén a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő régészeti leletek, amelyek több anyagi műveltségnek, tárgytípusnak lettek névadói.

Az első, név szerint is ismert nép a kelta, amely a Kr. e. IV. században szállta meg a város területét. Őket hódították meg a rómaiak a Krisztus születése körüli időkben, akik a Dunántúlon megszervezték a Pannónia provinciát. A római korban felértékelődött a terület, hisz a provinciát átszelő két fontos - diagonális - út az adriai Aquileiaból az Aquincumba (Óbuda) vezető és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó út - a fenékpusztai átkelőnél keresztezte egymást.

A IV. században Keszthely és közvetlen környéke még sűrűbben lakottá vált. A népességnövekedés a fenékpusztai erőd felépítésével hozható összefüggésbe. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el véglegesen. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, Attila halálát követően a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett.

Az avarok keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Hatalmas, több mint kétezer síros temetőjük a belváros déli felén került elő.

A mai Keszthely születésének körülményei nagyon bizonytalanok. Az Árpád-korból - XI-XIII. század - több településnyomot ismerni, ezek alapján a Keszthely nevű falu egy nagy kiterjedésű, lazán beépített, több részből álló település volt. Amikor 1247-ben először említi írott forrás, már két temploma van. 1368-ban a nagy hatalmú földesúr, Lackfi István betelepítette a ferences rendi szerzeteseket, akik felépítették templomukat és mellette a rendházat. 1403-tól a források mezővárosnak nevezik Keszthelyt, amit az 1430-as években több mint három évszázadra a Gersei Pethő család szerzett meg.

A dinamikus fejlődést a török megjelenése akasztotta meg. A ferences barátok már 1532-ben elmenekültek. Elhagyott kolostorukat, Szigetvár elestét (1566) követően, végvárrá alakították át. A törökök többször is kifosztották és felégették a várost, de a várat sohasem tudták bevenni. A települést a XVII. század közepén egy külső sánccal és árokkal vették körbe. Ekkor alakultak ki a mai sétálóutcából nyíló kis utcácskák. Az északi városrész - palánkfalon kívül rekedt lakói - továbbra is jobbágyi állapotban maradtak, külön közigazgatás alatt. A török kor után, a Rákóczi-szabadságharc idején még katonai szerepet játszott a vár, amely 1705-től 1709-ig volt a kurucok kezén. A szatmári békét követően védműveit lerombolták, az árkokat betemették.

A Festeticsektől napjainkig

A város helyzete 1739 után változott meg alapvetően, amikor Festetics Kristóf felvásárolta a tulajdonrészeket és egyedüli birtokosa lett Keszthelynek. Itt rendezte be hatalmas birtokai központját. A mai kastély magját 1745-ben kezdték el építeni, de számos uradalmi és egyéb építkezés adott munkaalkalmat a helyi iparosoknak és a főleg német nyelvterületről betelepített mesterembereknek. Kristóf 1759-ben kórházat alapított, fia Pál 1772-ben gimnáziumot.

A Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki katonai rangjáról lemondva 1791-től élt Keszthelyen. Sok energiával látott hozzá a korszerűtlen, adóssággal terhelt birtok rendbetételéhez. Elsősorban a szakemberszükséglet kielégítésére 1797-ben megalapította a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját.

Az 1861-ben megnyitott Déli Vasút elkerülte a várost. A Balatonszentgyörgyre vezető szárnyvasút csak 1888-ban készült el.

A Festetics Tasziló nevéhez fűződő nagyszabású kastélybővítés során birtokcserével jutott a város a Balaton-part birtokába. A Helikon park keleti szélén kialakították az Erzsébet királyné útját, mellette az első világháborúig kiépült a villasor. Számos civil szerveződés jött létre. 1898-ban megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, a megye első múzeuma. A XX. század elején újra virágzó város volt, kedvelt nyaralóhely. Kiskeszthely 1925-ben egyesült Keszthellyel. 

Az 1950-es közigazgatási átszervezéssel Keszthely Veszprém megyéhez került, amely fejlesztési lehetőségeit a megyeszékhelyhez közelebb eső Balaton-partra, Balatonfüred és Tihany térségére, illetve az ipari városokra koncentrálta. 1970-ben a gazdasági főiskola egyetemi rangot kapott. A város és a környező Balaton-part 1979-ben került vissza Zala megyéhez.

Szűrők
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!