Nagyvázsony térkép
A festői környezetben fekvő település a törökverő Kinizsi Pál egykori váráról ismert, amelynek lakótornyában ma múzeum található. A nagyvázsonyi pálos kolostorrom, a szabadtéri néprajzi múzeum az egykori építészet örökségét idézi.
A községet először 1233-ban említi oklevél, amely nevét a Váson nemzetségről kapta.
A család 1472-ben kihalt, ekkor Mátyás király a birtokot kedvenc hívének, a fekete sereg parancsnokának, molnárlegényből lett vezérének, a legendás erejű törökverő hősnek, Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi építtette ki lakókastéllyá.
A török korban Nagyvázsony végvárnak számított. Az 1700-as években urasági börtönként működött, később pálinkafőzőnek alakították át, míg végül kiöregedett cselédek lakhelyéül szolgált.
A XIX. századra a lakótorony körüli épületek összedőltek. A Kinizsi vár feltárása 1954-ben kezdődött meg. Az ódon falak között nyaranta turistalátványosságnak számító várjátékokat, lovagi tornákat rendeznek.
A településen ma romjaiban álló egykori pálos kolostort és a templomot Kinizsi Pál a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén.
A környék utolsó földbirtokosainak, a Zichyeknek a XVIII. században épült kastélya ma is áll, 12 hektáros védett ősparkjának ritkaságai a 32 méter magas, 200 éves famatuzsálemek.
Nagyvázsony és környéke paraszti világának emlékeit szabadtéri néprajzi múzeum őrzi, ahol a kiállítások mellett régi mesterségek szerszámait, termékeit is bemutatják.
A falu irodalomtörténeti emléke, hogy itt volt lelkész Édes Gergely költő, és az ő vendégeként 1798-ban több hónapot töltött itt Csokonai Vitéz Mihály.