Siófok
Siófok nyaranta a déli part ″fővárosa″. A patinás üdülőhelyen 1878-ban készült az első fürdőház, amelynek feliratáról - ″Magyar Tenger″ - terjedt el a Balaton máig is élő elnevezése.
A ligetes sétányok, a hatalmas területű, mintegy 17 kilométer hosszúságban elnyúló strandok, a kulturális és gasztronómiai programok vonzzák a turistákat.
Az itteni látnivalók közül figyelmet érdemel az eredetileg barokk stílusban épült, majd a neoromán ízlés szerint átalakított római katolikus templom, a Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom, valamint Varga Imre szobrászművész alkotásai a művelődési központ előtti téren. Kellemes sétát tehetünk a Millennium parkban, a kitötőben, a Rózsakertben. Érdemes felkeresni a híres operettszerző, Kálmán Imre emlékkiállítását, és felmenni a város jelképének számító víztoronyba is.
A város megismerését segítheti A Balaton és környéke című kötet.
Múltidézés
A mai város története hosszú időkre vezethető vissza. A legrégebbi magyar nyelvemlékben, a tihanyi apátság alapítólevelében olvasható először írott formában a Balatonból kivezető Sió folyócska neve. A róla elkeresztelt Fok falut egy 1137-es adóösszeírás említi.
1810-ben az Erdély-Adria gyorspostakocsi-járat már áthaladt a településen. 1861-ben adták át a forgalomnak a déli vasútvonalat, melynek siófoki állomásán két évvel később állt meg az első, menetrend szerinti vasúti szerelvény. A Kisfaludy gőzhajó 1865-től naponta kétszer kötött ki az új, mólókkal védett hajókikötőben.
A siófoki fürdőkultúra kialakulásának története 1866-ban kezdődött, amikor Végh Ignác 12 évre szóló fürdőbérleti szerződést kötött a veszprémi káptalannal a Balaton-part hasznosítására. 1872-ben Festetics Pál kezdeményezte azt, hogy Siófok épüljön színvonalas gyógyfürdővé, és itthon nyaraljanak a pihenni vágyók. Az első fürdőház 1878-ban készült el, mely nyolcvan kabinnal, százszemélyes társalgóval, emeletes kilátószobával, svájci stílusban épült.
A káptalani földeket 1885-ben kezdték felparcellázni, majd 1891 áprilisában alakult meg a Siófok Balatonfürdő Részvénytársaság. Az rt. megvásárolta a káptalantól a fürdőjogot, feltöltötték és kialakították a vízparti 60 holdas fürdőterületet, megépítették a kor minden igényét kielégítő Sió és Hullám Szállodákat, vendéglőt, kávéházat, korzót. Két év munkája után 1893-ban adták át rendeltetésének a fürdőtelepet, abban az évben, amikor hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították Siófokot.
A pezsgő fürdőélet kulturális és sporteseményekkel párosult. Színház, 1500 főt befogadó lelátójú lóversenypálya épült, megkezdődtek a rendszeres Balaton-átúszások, teniszversenyek. Itt rendeztek az országban először vízilabda-mérkőzést. Villák sokasága épült fel. A nagyléptékű fejlődés együtt járt az új fürdőintézmények, fürdőtelepi strandok, szállodák építésével.
XX. századi változások
Az első világháború után a legkegyetlenebb dunántúli megtorlások színhelye volt Siófok. 1919 augusztusában valamennyi nagyobb magánvilla és szálloda börtön, laktanya vagy tiszti szállás volt. A konszolidáció után 1921-ben irodalmi, tudományos és művészeti egyesületként alakult meg Budapesten a Balatoni Társaság, amely a Balaton-kultusz szószólójaként tevékenykedett.
A második világháború harcai két hónapig folytak a hadászatilag fontos helyen. Nagy károk keletkeztek a szállodákban, az éttermekben, parkokban, a fürdőépületekben, a part menti nyaralókban. Felrobbantották a vasúti és a közúti hidat, károk keletkeztek az itt horgonyzó hajóállományban is.
A háború után az új rend a dolgozók üdülőközpontjává tette Siófokot. Csodaszámba ment az újjáépítés üteme: 1947. június elején már tízezer vendég érkezett ide, tíz évvel később 114 szakszervezeti üdülőt tartottak nyilván. Az 1960-as években nagyszabású szállodaépítések kezdődtek. A Vénusz, a Napfény, a Balaton, a Lidó és a Hungária után 1965-ben megnyílt a legnagyobb, a tizenhárom emeletes Európa Szálló. Azóta is sorra nyílnak az újabb szállodák, vendéglátóhelyek.
A parton keleti irányban a szállodasornál kezdődik az Aranypartnak nevezett rész. Folytatásában Szabadi-fürdő, majd Szabadi-Sóstó található. Nyugat felé indulva Széplakra lehet eljutni, ahol az Ezüstpartnak nevezett szakasz terül el.
Siófok 1968. december 31. óta város.
