Balatonmáriafürdő

Az üdülőhely közúton és vasúton is jól megközelíthető. A 7-es útról több helyen is lehajthatunk, ha vasúton, a Budapest-Nagykanizsa fővonalon érkezünk, két megállóhelyen is leszállhatunk. Balatonmáriafürdő nem büszkélkedhet évszázados hagyományokkal, ugyanis a XIX. század utolsó évtizedében alakult ki. Létrejöttét két oknak köszönheti. Egyrészt a századfordulón kezdődő balatoni fürdőéletnek, másrészt a filoxérának....

Az üdülőhely közúton és vasúton is jól megközelíthető. A 7-es útról több helyen is lehajthatunk, ha vasúton, a Budapest-Nagykanizsa fővonalon érkezünk, két megállóhelyen is leszállhatunk.

Balatonmáriafürdő nem büszkélkedhet évszázados hagyományokkal, ugyanis a XIX. század utolsó évtizedében alakult ki. Létrejöttét két oknak köszönheti. Egyrészt a századfordulón kezdődő balatoni fürdőéletnek, másrészt a filoxérának.
Az 1800-as évek végén a Balaton déli partján levő homokterületeken meghonosították a szőlőtermesztést. A létrejött "szőlőhegyen" egyre-másra húzták fel a pincéket, házakat. Ezek egy részét a nyaralóidényben az idelátogató fürdővendégeknek adták ki. Így összefüggő üdülőterületek jöttek létre.
Az egyiket Hullám-telepnek, a másikat Szőlő-telepnek nevezték. Utóbbit Széchenyi Imre feleségéről, Andrássy Máriáról Mária-telepnek keresztelték el.

Már 1902-ben megalakult a fürdőegylet, de a nagyszabású tervek (partvédőművek, kikötő, szórakozóhelyek) a korabeli birtokviszonyok miatt nem válhattak valóra.
Mai elnevezését 1927-ben kapta, üdülőhelyi rangra két évvel később emelték.
Nagy változást hozott a lendületesen fejlődő település életében a vasúti megálló, így egyre több üdülővendég kereshette fel. 1969-ben, az új kikötő révén bekapcsolódhatott a balatoni hajózás érrendszerébe.