„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát”

Évekig terveztem egy hosszú hétvégét Krakkóba, pedig ha tudtam volna, hogy gyakorlatilag hazamegyek, szinte bármely percben elindulhattam volna.
Vegyünk tehát egy buszjegyet, csapjunk a vállunkra egy hátizsákot két váltás ruhával és menjünk „haza” a hétvégére.

190 évvel ezelőtt, 1823. október 31-én született Eugeniusz Janota (1823-1878) lengyel katolikus pap, hegymászó, természettudós, a góral folklór kutatója, a Krakkóban megjelent első lengyel nyelvű tu­ristakalauz szerzője. A lembergi egyetem professzora, korának elismert természettudósa 1860-ban adta ki diplomamunka címén íródott Przewodnik w wycieczkach na Babią Górę, do Tatr i Pienin c. munkáját, amelyhez panoráma­képet és térképet is mellékelt. Janota 1846-ban járt először a hegyekben, majd 1856-tól évente szervezett a Tátrába vezető kirándulásokat a fiataloknak.

Senkit ne tévesszen meg, ha a Tátrában második fokozatú lavinaveszély van érvényben. Az elmúlt napokban lavinabalesetben három ember halt meg a Tátrában, a negyedik még mindig az életéért küzd egy krakkói kórházban. A napsütéses idő, az egyre hosszabb napok, a pozitív hőmérséklet következtében a hegyek téli szépségének csodálata mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni a téli hegyekben ránk leselkedő legnagyobb veszélyt, a lavinát. Elég egy pillanat figyelmetlenség, elbámészkodás, vagy csak a véletlen, és a hegy megmutatja hatalmát. „Teljesen mindegy, hogy az áldozat ún.

Tarnów is azok közé a lengyel városok közé tartozik, amelyek sok szállal kötődnek hazánkhoz. E kötelék a város 1330-as alapítása idejéig nyúlik vissza, a viszony azonban nem volt mindig jó, 1441-ben a magyar főurak megtámadták, kifosztották és felgyújtották Tarnów várát. Ennek ellenére, nem egész kilencven év múlva Jan Kochanowski, Tarnów akkori főura a lengyel király elégedetlenségére fél évre vendégül látta a várában az országából száműzött Szapolyai János magyar királyt, aki itt készítette elő a magyar trónra való visszatérésének tervét.

Könyvbemutatón

A lengyelországi Tátrai Nemzeti Park (TPN) dolgozói még soha nem találkoztak hasonló esettel: a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej) egy nőstény medve megölt és megevett egy medvebocsot. A Dziennik Polski című lengyel lapban olvasható írás szerint a néhány hónapos medvebocs minden valószínűség szerint kiesett a család téli barlangjából, és elakadt egy hóval teli vályúban, ahol több napon át várta a segítséget. Az anyja azonban úgy döntött, hogy nem hagyja magára a többi kölyköt azért, hogy ezt az egyet megmentse.

A Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékház (1500 m) a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben (Dolina Suchej Wody Gąsienicowa) található. A szécs és környéke gyönyörű alpesi turistaútjairól híres, emellett a lengyel hegymászás bölcsőjeként tartják számon. A turisták a XIX. század elején kezdtek érdeklődni a völgy iránt, a század közepén egyre több turista érkezett a völgybe, majd a század vége előtt már a téli hónapokban is látogatták.

1963 áprilisában a Tátrában kemény téli viszonyok uralkodtak. Annyi volt a hó, hogy bármelyik hegyről elindulhatott egy lavina. Amikor aztán egy fiatal síelő a Lengyel-Öt-tó völgyében súlyos sérüléseket szenvedett, a nagy lavinaveszély miatt csak az égből kaphatott segítséget. A lengyel hegyekben 1963. április 16-án mentettek először életet helikopter igénybevételével. Több száz életmentés, és néhány dráma. Röviden így lehet összefoglalni a mentőhelikoptereknek az elmúlt 50 évben a tátrai hegyimentés történetében játszott szerepét.