Közelít a karácsony, egyre erősebb az irányított fogyasztás kényszere a magát civilizáltnak mondó társadalmon. A munkahelyeken és a szociológusoknak persze csak fanyalgunk, hogy milyen üzleti vállalkozás lett a szeretet ünnepéből, de azért nem állunk neki saját kézzel terítőt horgolni: irány a bevásárlóközpont, ahol kényszeredett sorban állás a jussunk. Szerencse a szerencsétlenségben, ha tudjuk  hogy a megajándékozni vágyott, szívünknek kedves személy vérbeli kalandor: ilyenkor valamivel egyszerűbb hasznosat vásárolni számára.

 Karoo – egy más világ. Nem csak a táj holdbéli, az emberek is mintha egy másik civilizációból ragadtak volna itt. A rendkívül forró nyarak, fagyos telek, az eső szinte teljes hiánya generálta egymásrautaltság olyan, még napjainkban is meglévő feltétlen bizalmat plántált beléjük, amit a nagyvárosi túléléshez elengedhetetlen egészséges életösztönünkkel nehezen értünk meg.

Az egykori királyi istállók helyén épült fel London egyik legkedveltebb, s egyben legnagyobb köztere, a Trafalgar tér, melyet a trafalgari hős (1805), Nelson admirális emlékének szenteltek. A tér John Nash városrendező terveivel összhangban, de Sir Charles Barry kivitelezésében épült meg az 1840-es években. Középen magasodik Nelson 52 méter magas emlékoszlopa, melynek négy oldalát az admirális életének fő eseményeit bemutató bronzreliefek díszítik. Az ehhez szükséges bronzot francia ágyúkból szerezték.

A világ egyik leghíresebb áruháza 1849-ben, London Knightsbridge negyedében nyílt meg, akkor még persze csak kicsiben. Az alapító, Charles Henry Harrod az 1851-ben megnyíló londoni Nagy Világkiállítás hasznát akarta meglovagolni, amikor a mai üzletháztól nem messze, a Brompton Road-on megnyitotta kis fűszerkereskedését, ahol elsősorban keresett gyógyszereket, parfümöket, papírárut, gyümölcsöt és zöldséget árult.

Az észak Velencéjeként is gyakran becézett Stockholm kétmillió lakosával Európa egyik legszebb fővárosa: az 53 híd által összekötött, 14 szigetre épült székhely lenyűgöző panorámájával, a Golf-áramlatnak köszönhetően kellemes klímájával, hangulatos óvárosával, építészetével, rengeteg parkjával, üldögélésre csábító kávézóival és izgalmas gasztronómiájával feltétlenül bakancslistán kell, hogy legyen. A svéd főváros különleges földrajzi adottsága - a Malaren-tó és a Balti-tenger találkozásában fekvő szigetvilágra települt - valódi turistacsalogató jellegzetesség. 

A Dél-Kelet Angliában, Kentben fekvő város, Rochester ősi történelemre tekint vissza, éltek itt kelták, rómaiak, jütök és szászok is, mégis leginkább a XIX. században vívott ki magának szélesebb körű ismertséget, elsősorban irodalmi szempontból. Charles Dickens a közeli Gads Hill Place-ben (Higham) élt, de regényeinek nagy része erősen kötődik Rochester vidékéhez. A város leírása olyan műveiben is feltűnik, mint A Pickwick Klub, a Szép remények, és a befejezetlen The Mystery of  Edwin Drood (nincs magyar címe), melyben a kitalált Cloisterham települést mintázta Rochesterről.

Róma – azon belül is a Vatikán – egyik leggyakrabban fotózott, legérdekesebb történettel rendelkező és leglátványosabb „nevezetessége” a Svájci Gárda. A Vatikán kapuinál szolgálatot teljesítő, színes, középkori hangulatú egyenruhát viselő, jó kiállású katonák a Szentatya személyes védelmét látják el, immár 500 esztendeje. Jelmondatuk: „bátorság és hűség”.

A bécsi karácsonyi kirakodás nem az őrült vásárlásról szól, hanem társasági esemény forralt borral, punccsal és platnin sült krumplival. Bécs pár óra autóval (vagy vonattal), azonban sokkal több egynapos kirándulásnál (vagy sokszor kell menni) és nem érdemes csak a vásárlásra koncentrálni. Bécs varázslatos, egy szelet nyugat.

A nagyvárosok képe alapján Dél-Afrikában sem könnyű megállapítani, a világ melyik részén járunk, meglehetősen „univerzálisak”, amerikanizáltak-europanizáltak. Egy-egy apró részlet azonban segíthet megoldani a rejtélyt. Néhány érdekesség, furcsaság Dél-Afrikából.

Róma (és azon belül a Vatikán) egyik leghíresebb látnivalója az a lenyűgöző tér, és az a csodás kupolával koronázott bazilika, ahol a katolikus világ szíve dobog. Legalábbis a köztudat úgy tudja, hogy a római katolikus egyház legfontosabb temploma a vatikáni Szent Péter bazilika, ez azonban téves információ. Róma négy pápai bazilikája közül a legrangosabb, Róma püspökének – azaz a pápának – a címtemploma, az ökumenikus anyaegyház címének birtokosa, s így a legfontosabb római katolikus templom valójában a Lateráni Szent János-bazilika.

Az előző rész végén a sötétedés beálltával indultam Szombathely felé, ami bár csak 120km-re van, de jó két óra autózást jelent. A hideg és sötét eleve behatárolja, hogy mit lehet és érdemes megnézni, jómagam azért döntöttem a Szent Márton Látogató Központ mellett, mert kíváncsi voltam, hogy Európa egyik legismertebb szentjének szülővárosában hogyan ápolják az emlékét. A Látogató Központ a IV.

Aki járt már Nagy Britanniában, annak bizonyára feltűntek a jellegzetes porták, melyek oly jellemzőek a szigetország lakóépületeire. Legyenek akár egyszerű polgároké, vagy jómódú arisztokratáké, pompázzanak fehér, fekete, vagy éppen lila színben, egy biztos, mindig ápolt, rendezett benyomást keltenek, melyen az ember szívesen belépne. S ezek az ajtók talán a karácsonyi ünnepek idején még elbűvölőbbek: szinte mindenütt hangulatos koszorúk függnek, rajtuk csillogó díszekkel, tobozokkal, vagy színes szalagokkal.

Az amerikai Szentföld-kalandparkok nem a hitről, hanem a pénzről szólnak. A Sátán és Mammon játékszerei Krisztus földi Paradicsomai? Anyagi okok miatt a Feltámadás elmarad?

Aprócska zsákfalu bújik meg Kent egyik árnyas, kanyargó országútja (A28) mellett, 10 km-re Canterbury-től délre. A falvacskába vezető út is olyan eldugott, hogy az ember jóformán észre sem veszi. Ahogy azonban kiérünk a zöldellő lombok alól, mintha csak a múltba csöppennénk vissza: csöppnyi vásárterét – mely május elsején (May Day) mindig megtelt ünneplőkkel – elbűvölő korabeli házak keretezik, míg a tér két végén a Chilham kastély és a XV. században épült Szűz Mária plébániatemplom magasodik.