Nem gondoltam volna, hogy Franciaországgal ilyen gondban leszek, amikor ki kell választani és sorba kell állítani a legszebb helyeit. Ez egyébként is nehéz feladat, hiszen a szép mindenkinek mást jelent. A méltán híres és szép helyeket - mint Párizs vagy Provence - mindenki ismeri, ugyanakkor számos eldugott gyöngyszem is akad, melyek nem ilyen felkapottak. Én most elsősorban ezeket szeretném bemutatni, persze a „híresek és szépek” sem maradhatnak ki a felsorolásból. Az vesse rám az első követ, aki könnyebben döntene. 15. Avignon

A világ leglátogatottabb látványosságaiból állított össze toplistát a Tourism Review. Az éves vendégadatok alapján készült összeállításban négy európai műemlék is található. 10. Taj Mahal, Agra, India (évi 2,5 millió látogató)
Építészeti értéke mellett a Taj Mahal a szerelem jelképe is. Shah Jahan uralkodó felesége, Mumtaz Mahal emlékére állítatta a palotát halála után. Aki akkor vesztette életét, mikor világra hozta 14. gyermeküket. 9. Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató)

Léteznek helyek, ahol betiltották a halált, legyen az ok vallás, időjárás vagy éppen szatirikus látásmód. A halál betiltása nem új keletű fogalom, vallási okokból már az ókorban is hoztak hasonló rendelkezést. Manapság is több olyan hely létezik, ahol működik ilyen törvény: bár a legtöbb esetben csupán az abszurd jogi és politikai környezetre jelent választ, olyan példa is akad, ahol a természet és az időjárás okoz komoly problémákat. Nézz meg hét helyet, ahol betiltották a halált! 1. Délosz szigete, Görögország

Párizsról az emberek többségének azonnal a Notre Dame, a Louvre, vagy az Eiffel-torony ugrik be, ami talán nem is véletlen, hisz e három intézmény mára szinte a város védjegyévé vált. Ez utóbbi látványosság ma a világ leglátogatottabb fizetős nevezetessége: csak 2011-ben 7,1 millió látogató kereste fel, s 2010-ben járt itt a 250 milliomodik vendég. [utazom:csikkep:38402]

Az építészettörténet, s különösen a gótika egyik legszebb példája a párizsi Mi Asszonyunk, közismertebb nevén Notre-Dame templom. A lenyűgöző, öt hajós katedrális, mely 1163 és 1345 között épült, ma már nem az eredeti szépségében pompázik, hiszen a francia forradalom idején meggyalázták, majd élelmiszerraktárként használták, végül szinte teljesen elpusztult. Mivel azonban 1845-78 között zajló rekonstrukciója az eredeti tervek alapján zajlott, így ma szinte ugyanazt a templomot láthatjuk, mely a XIV. század után a híveket elkápráztatta.

A modern művészetek és építészet valóságos high-tech szentélye a Párizs 4. kerületében, a Beaubourg negyedben található Pompidou Központ, mely leginkább úgy fest, mintha egy hatalmas ipari épületet „kifordítottak” volna. Fűtés, víz- és elektromos csövei az épületen kívül futnak, s mind más-más színben pompázik, ahogy panoráma-mozgólépcsője is. Az épület a modern építészet igen elismert példája (építészei között olyan sztártervező is szerepel, mint az olasz Renzo Piano, aki a londoni The Shard terveit is jegyzi), azonban talán éjszaka, kivilágítva a legmutatósabb.

Az általunk megismert franciaországi via ferrata utak legtöbbjének a megközelítéséhez minimális idő szükséges. A Saint-Christophe ferrata még ezen is túl tesz, ugyanis nincs megközelítési idő. Azaz kiszállunk az autóból és szinte már akaszthatunk is a beszerelt fix kötelekre.

Az ötvenes évek óta több száz helyszínt véd a UNESCO a természettől és főleg tőlünk, emberektől. Akad köztük természeti csoda és emberi építmény is. Az egész világ szégyenkezett 1954-ben, amikor az egyiptomi kormány az Asszuáni-gát megépítésekor egy cseppet sem törődött azzal, hogy mi lesz saját történelmi örökségével, az Abu Szimbel templommal. S bár a gát megépült, a világ 50 országa összefogott, hogy 80 millió dollárt költsön a templom elköltöztetésére.

Akik autóval érkeznek a szigetországba, néhány tanácsot jó, ha megjegyeznek. Először is mindig tartsuk észben az Európával ellentétes baloldali vezetést, amire talán túl aggályoskodónak tűnhet felhívni a figyelmet, mégis, a berögzült szabályokat néha nehéz felülírni. És pontosan ez a szabály az, amit gyalogosként sem szabad soha figyelmen kívül hagyni: mielőtt lelépünk a járdáról, mindig JOBBRA nézzünk először, hogy elkerüljük a belesetet.

Júniusban derül ki, hogy az erdélyi Verespatak és környéke bekerül-e Európa leginkább veszélyeztetett örökségei közé. Az európai örökségvédelemmel foglalkozó Europa Nostra szervezet kiválasztott 14 történelmi jelentőségű épületet, amelyek közül kerül majd ki a földrész 7 legveszélyeztetettebb műemléke. 40 jelölés közül választotta ki a most megnevezett tizenhetet egy nemzetközi szakértői zsűri. A végső, hét nevet tartalmazó listát június 16-án hozzák nyilvánosságra az Europa Nostra 50. jubileumi kongresszusán.

Párizs: álmok és szerelmek városa, ami talán itthonról vágyakozva szebbnek is tűnik, mint teljes valójában megélve, igazán az utcáin barangolva. A valóságot megtapasztalva néha picit csalódottak is vagyunk, de ebben  nem Párizs a hibás: mi voltunk azok, akik túl sok érzelmet és elvárást fűztünk áhított városunkhoz, és az ott átélhető élményekhez. [utazom:teaser:22400]

Azt mondják, Párizs – London, New York és Tokió mellett – a világ négy legjelentősebb városának egyike, s ez talán nem is véletlen. Nem csupán azért, mert Európa egyik legnépesebb városa, nem csak vezető politikai és kulturális központ mivoltáért, sokkal inkább, mert Párizs évszázadok óta egyet jelent a művészetekkel és a tudománnyal. Így amióta turizmus létezik, a francia főváros az egyik legkedveltebb úti cél.

Franciaországban Orcières 1850 síterepén található a világ leghosszabb canopy kötélpályája. A pálya télen-nyáron működik és 8 éves kortól mindenki számára elérhető. Aki kipróbálja, átélheti ahogy 130 km/h sebességgel a föld felett suhanva hol 120 m magasan a hegyoldalak mentén, hol csak 15 méterre a földtől csúszik az 1860 m távolságra lévő fogadó állomásra. A kaland bárki számára elérhető, aki ellátogat Ocières 1850 síterepére szezontól függően mindössze 35-40 €-ért (plusz a felvonó díja, ami kb. 9 €).

Az Etoile (ma Charles de Gaulle) téren, a Champs-Elysées sugárút végpontján magasodik a francia nemzeti érzés egyik legjelentősebb szimbóluma, az Arc de Triomphe, vagyis a Diadalív, mely Párizs egyik legismertebb nevezetessége. A tér, mely Haussmann városalakító munkája során nyerte el ma ismert formáját, tizenkét sugárút csomópontja (innen ered történelmi elnevezése is, az Etoile, azaz csillag), s csupán 1970-ben, Charles de Gaulle halálát követően nevezték át az elnök-tábornok tiszteletére.

Bár a turistáknak, világjáróknak csak elenyésző töredéke vonzódik a történelmi temetők iránt, számos olyan neves és szép sírkert van a világon, melyet érdemes felkeresni. Egyiket ódon múltja miatt, másikat nevezetes halottaiért, megint mást romantikus kialakítása, vagy érdekes temetkezési szokásai (pl. a szatmárcsekei csónakos fejfás temető) okán.

Párizs világhírű múzeuma, a Louvre méltó párja lehet a londoni British Museumnak, és a Vatikáni Múzeumnak, hisz gyűjteményét tekintve a világ egyik legnagyobb és legteljesebb kollekciójával büszkélkedik. Ami pedig a látogatottságot illeti, évek óta az első helyen áll a múzeumok között, 2011-ben 8,9 millióan zarándokoltak el a művészetek eme szentélyébe.

A Párizs legmagasabb pontján (130 méter), a bájos, bohém Montmartre negyed tetején épült Szent Szív-Bazilika (franciául Sacré-Coeur: 1875-1919) nem olyan régi, mint a város legtöbb temploma, nincs még száz esztendeje sem, hogy felszentelték, ugyanakkor külső homlokzata és az előtte elhelyezkedő lépcsősorról nyíló kilátás a város egyik kötelező nevezetességévé teszik.

Périgord tartomány legismertebb kertje csupa zöld és csupa meglepetés. A szabályos, ugyanakkor izgalmas formákra nyesett sövények jelentik a Marqueyssac-kert szívét és lelkét. A 6 kilométer hosszan kialakított sétaösvényt mintegy 150 ezer, több mint száz év óta csakis kézzel nyírt bokor szegélyezi. Nem mellékesen remek panoráma nyílik a kertből a teljes Dordogne-völgyre, a látnivalókhoz pedig vízesés, vízi út, egy kastély, különböző kilátók, kunyhók, a gyerekeknek hinták és fára telepített kuckók is tartoznak - no meg természetesen a labirintusban bolyongás élménye.

Francia csendőrök álltak szolgálatba a Mont Blanc magasan fekvő lejtőin, hogy véget vessenek a "Fehér Hegy" hatalmas, szabadtéri illemhelyként való használatának. A francia-olasz határon emelkedő Mont Blanc fő mászószezonjában olyannyira zsúfolttá válik éjszakánként a csúcshoz vezető legnépszerűbb útvonal kezdőpontját jelölő Gouter menedékház, hogy a mindenre elszánt mászók ez idáig sátrakban települtek az épület köré. Az újult erővel útra kelő kirándulók maguk mögött hagyták - szerves és egyéb - hulladékaikat.

Hajnalban indultunk kis csapatunkkal a világ leghíresebb országúti körversenyére, a Tour de France-ra.  Hosszú utat kellett megtennünk  a Mont Blanc közelében fekvő kisvárosig, Annecy-ig. Az olasz utakon fürgén faltuk a kilométereket, s még világos volt, amikor átkeltünk a híres Mont Blanc alagúton. Chamonix érintésével érkeztünk meg az Annecy-tó partján fekvő kempingünkbe.

Filmekből, képekről, festményekről köszön vissza a XIX-XX. századi Párizs kopottan elegáns, dekadens világa; a kabarék, a kán-kán táncosok, a vörös, fekete, vagy aranyosan csillogó bársony, szatén jelmezek, tollboák és necc-harisnyák fülledt hangulatú erotikája. A téma igazán hálás, hiszen számos film készült a témában, melyek közül az 1952-ben, és a 2001-ben készült mozit Oscar-díjra is jelölték. Az 1952-es filmben Gábor Zsa Zsa játszotta az egyik főszerepet.

Párizs: a csillogás és a divat egyik fővárosa, csodálatos építészeti emlékekkel, elegáns és bohém hangulatú negyedekkel kiváló turisztikai célpont. Ha csak egy hosszú hétvégét töltünk itt, biztosan ellátogatunk majd a leghíresebb látnivalókhoz, amik e kisfilmben is felsorolásra kerülnek. [utazom:csikkep:41075] A második részért pedig kattints ide... Paris In Motion (Part I) from Mayeul Akpovi on Vimeo.

Párizs: ezernyi arcú nagyváros, teli gyönyörű épületekkel, hatalmas terekkel, hangulatos kis utcákkal és híres emlékekkel. Egyazon városban a modern építészet remekei, a múlt századok hagyományai, a franciásan laza és elegáns életritmus, a művészvilág és a kétes hírű negyedek. Ha csak egy hosszú hétvégére érkezünk ide, biztosan útba ejtjük majd az ebben a kisfilmben feltűnő nevezetességeket: a Louvre-t, a La Défense negyedet, a Pompidou központot, az Eiffel tornyot és a Notre-Dame székesegyházat, hogy csak a leghíresebbeket említsem.

Róma – azon belül is a Vatikán – egyik leggyakrabban fotózott, legérdekesebb történettel rendelkező és leglátványosabb „nevezetessége” a Svájci Gárda. A Vatikán kapuinál szolgálatot teljesítő, színes, középkori hangulatú egyenruhát viselő, jó kiállású katonák a Szentatya személyes védelmét látják el, immár 500 esztendeje. Jelmondatuk: „bátorság és hűség”.

A 77 km hosszú Panama-csatorna a Csendes- és az Atlanti-óceánt köti össze Panamaváros és Colon között, jelentősen lerövidítve ezzel a hajózási útvonalakat; a New-York - San Francisco táv például kevesebb, mint a felére, 22.500 km-ről 9.500 km-re csökkent. A Panama-csatornát 17 mesterséges tó, több kiszélesített természetes, illetve mesterséges csatorna, és két zsiliprendszer alkotja (a zsilipek jelenlegi szélessége 33.5 m, hosszúságuk 305 m).

Múltbéli fogadók, futurisztikus szállodák Amióta az ember utazik – akár kedvtelésből, akár munkája miatt – szállodák léteznek. Persze ne gondoljuk, hogy e hotelek kezdettől fogva kimerítették a kényelem, a luxus minden fogalmát, de az idők során a magasabb színvonal egyre inkább elvárás lett.

A London Southwark negyedében ágaskodó, 95 emeletes (309,6 méter magas) felhőkarcoló az EU legmagasabb befejezett épülete, a második legmagasabb európai épület a moszkvai Mercury City Tower után, és Anglia második legmagasabb szabadon álló építménye a 330 méter magas Emley Moor adóállomás betontornya után.

Róma bukásával, a klasszikus világ szellemének leáldoztával beköszöntöttek a sötét középkor hosszú és szomorú évszázadai. A háborúk, a járványok és a tudatlanság gúzsba kötötte a lehetőségeket, s a kor társadalma lényegében a túlélésre rendezkedett be. Utazásokról szó sem lehetett, legfeljebb katonai célból. A legsötétebb évszázadok

Az teljesen egyértelmű, hogy a Föld olyan hatalmas, hogy szinte megismerhetetlen. Választhatunk úgy, hogy a nagy tömegek által érdekesnek tartott helyeket járjuk be, küzdünk a többi turistával hömpölyögve a sorban: nem lesz felemelő, sem különleges érzés. Tehetünk úgy is, hogy a legeldugottabb, legmagányosabb helyeket járjuk be: biztosan lesznek nehézségeink: a Himalája hegyei között fázni fogunk kicsit, a sarkokon szintén, de ott sokkal jobban didergünk majd, éhesek leszünk a Góbi sivatagban, és a rekkenő nappali meleg mellett a szomjúság is kínozni fog a Szaharában.

Azon szerencsések közé tartozom, aki járt már Francia Guyanán. A sors fintora, hogy szűk egy évszázaddal ezelőtt nem Fortuna kegyeltjeinek hajói horgonyoztak le a dél-amerikai ország partjainál. 1858 és 1938 között ugyanis a büntetőtelepeiről híres francia tengerentúli megyében mintegy 70 000 ember sorsát pecsételte meg az érkezés - többségük számára nem volt visszatérés.