Rómához hasonlóan, az ősi Isztambul is hét halmon fekszik, és ebből is fakad, hogy fekvése egyedülálló. A Boszporusz, az Aranyszarv-öböl és az Aranyszarvat a Márvány tengerrel összekötő tengerszoros által három elkülönülő településcsoportból áll. Sokáig, 1458 és 1923 között, Törökország fővárosa is volt.

Angliáról a köztudatban az él, hogy a tea a leggyakrabban fogyasztott folyadék, erős, aromás feketetea egy kis tejjel, hagyományosan 4-5 óra körül.
A másik kedvelt forró ital a kávé, hozzávetőlegesen naponta 250 millió csészét isznak világszerte.
 

A velünk élő történelem része a Skoda. Szinte mindenkinek kapcsolódik ezen márkához egy emlék, akár egy balatoni nyaralásról, akár az összetéveszthetetlen Skoda hangról. Majd mindenki tudta, hogy merre van Csehszlovákiában ez a már-már kultikus gyár. Nemrég ellátogattunk Mlada Boleslavba, és megnéztük a gyár múzeumát.

Miért kerül egy utazási magazin oldalára egy templomról szóló cikk? Azért, mert számunkra nem csak az a fontos, hogy távoli tájak, környező országok természeti értékeit, építészeti csodáit mutassuk be, hanem az is, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetünkben megbúvó érdekességekre, ritkaságokra.

Bár az időjárás alakulása nem kívánságműsor, nekem olyan időjárási jelenség közepette sikerült ráakadnom az Argentína térre (Area Sacra dell’Argentina), amit sosem felejtek el. Egy kiadós esőzés után kiragyogott a nap a szürke fellegek közül, s még egy szivárvány is megjelent, miközben szemem elé tárult az egykori köztársaságkori Róma egyik legnagyszerűbb romterülete, mely Benito Mussolini ásatásai során került napvilágra.

Róma egyik legelegánsabb köztere a híres Piazza di Spagna, melyet a látványos Spanyol lépcső köt össze a magaslat tetején trónoló Trinitá dei Monti templommal. [utazom:teaser:12448] A barokk várostervezés zsenialitása mutatkozik meg, ahogy a Via dei Condotti épületsorának perspektivikus összefutása következtében a figyelem a célpontra, a Piazza di Spagna látnivalóira, s a monumentális lépcsősorra irányul.

A Tower, London középkori erődítményének története Hódító Vilmossal kezdődött, aki 1078-ban elrendelte a Fehér Torony építését. Az erődítmény közepén álló torony nevét azokról a világos színű kövekről kapta, melyeket az uralkodó Franciaországból hozatott az építkezésre. A XII. században Oroszlánszívű Richárd folytatta a Tower bővítését, fallal és vizesárokkal vette körül a Fehér Tornyot. Az őt követő uralkodók is folytatták az erődítési munkálatokat.

Azt mondják, Párizs – London, New York és Tokió mellett – a világ négy legjelentősebb városának egyike, s ez talán nem is véletlen. Nem csupán azért, mert Európa egyik legnépesebb városa, nem csak vezető politikai és kulturális központ mivoltáért, sokkal inkább, mert Párizs évszázadok óta egyet jelent a művészetekkel és a tudománnyal. Így amióta turizmus létezik, a francia főváros az egyik legkedveltebb úti cél.

Isztambul misztikája, keleties hangulata, illatai, ízei és gyönyörű épületei számos írót, szerzőt, vagy épp filmrendezőt ihlettek már meg. A város feltűnt Agatha Christie könyveiben (akinek a híres Pera Palace hotel volt kedvenc szállodája), de több James Bond filmben is, hogy csak a leghíresebbeket említsük. De vajon minek köszönheti ezt a hatalmas sikert? Ennek járunk most utána…

Az építészettörténet, s különösen a gótika egyik legszebb példája a párizsi Mi Asszonyunk, közismertebb nevén Notre-Dame templom. A lenyűgöző, öt hajós katedrális, mely 1163 és 1345 között épült, ma már nem az eredeti szépségében pompázik, hiszen a francia forradalom idején meggyalázták, majd élelmiszerraktárként használták, végül szinte teljesen elpusztult. Mivel azonban 1845-78 között zajló rekonstrukciója az eredeti tervek alapján zajlott, így ma szinte ugyanazt a templomot láthatjuk, mely a XIV. század után a híveket elkápráztatta.

Isztambul egyik legpáratlanabb panorámáját minden bizonnyal az Aranyszarv-öböltől északra elterülő Beyoglu negyed csúcsán magasodó Galata-torony (Galata Kulesi) nyújtja. Akár innen nézünk körül (az Óvárosra, az Aranyszarv-öbölre, a Boszporuszra), akár a tornyot látjuk a Topkapi palota által uralt Szeráj Csúcsról, vagy az alatta, az Aranyszarv-öblön átívelő Galata-híd egyik sörözőjéből, mindenképpen fenséges látnivaló.

A Gyűrűk ura fantáziavilágának hatása nagyon komolyan befolyásolta generációk gondolkodását. A mesevilág igazi népszerűségét a filmeknek köszönheti, hiszen azok is elmerülhettek ebben a szimbólumrendszerben, akik nem vették a fáradtságot, hogy belefogjanak a masszív könyvoszlop fellapozásába. Új Zéland, a világ egyik legszebb tája szolgált a jelenetek hátteréül, ezen az álomszerű helyen nem is kell sokat turbózni a képeken azért, hogy lélegzetelállító élményekben legyen része a mozinézőknek. Az alábbi felsorolás bemutatja azokat a helyeket, ahol a film forgott...

Isztambul Beyoglu negyede olyan, mint egy kis francia hatású ékszerdoboz, sokan úgy is nevezik, mint a Kelet Párizsa. A turisták között rendkívül népszerű kerület az Aranyszarv-öböltől északra terül el, különválva így a régi városrésztől, mellyel a Galata-híd köti össze.

Lenyűgöző, tekintélyt parancsoló és kissé félelmetes látványt nyújt a Towerrel szemben horgonyzó csatahajó, a HMS Belfast. Akárhonnan is nézzük a tatját a Tower Bridge felé fordító Town-osztályú könnyűcirkálót (a legfélelmetesebb talán, ha sétahajóra ülünk, és a Temzén a csatahajó mellett haladunk el), a hétköznapi ember számára elképesztő a mérete, pedig ez a hajó valójában nem is egy nagyméretű hadihajó. Talán a városi környezet, a közeli hídhoz képest magas felépítménye teszi, mégis úgy érzi magát mellette az ember, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel kell rá felnéznie.

A modern művészetek és építészet valóságos high-tech szentélye a Párizs 4. kerületében, a Beaubourg negyedben található Pompidou Központ, mely leginkább úgy fest, mintha egy hatalmas ipari épületet „kifordítottak” volna. Fűtés, víz- és elektromos csövei az épületen kívül futnak, s mind más-más színben pompázik, ahogy panoráma-mozgólépcsője is. Az épület a modern építészet igen elismert példája (építészei között olyan sztártervező is szerepel, mint az olasz Renzo Piano, aki a londoni The Shard terveit is jegyzi), azonban talán éjszaka, kivilágítva a legmutatósabb.

Hallottak már a Stendhal-szindrómáról (más néven Firenze-szindróma, vagy hyperkulturémia)? Nos, a Santa Croce templomban (és úgy általában egész Firenzében) érdemes lesz vele vigyázni. E pszichoszomatikus betegséget az egy helyen, óriási adagban jelen lévő, feldolgozhatatlan mértékű, és lenyűgözően szép művészeti alkotások váltják ki, tünetei pedig a hirtelen gyors szívverés, szédülés, önkívületi állapot, zavarodottság, sírógörcs, bűntudat, esetleg hallucináció és ájulás. A betegség a híres XIX.

Amszterdamot nem véletlenül nevezik Észak velencéjének, igaz, ez a kifejezés számos más északi városra is igaz. A holland nagyváros bája, vonzereje elsősorban csatornarendszerének, hajózható, vízi közterületeinek köszönhető. Ha jobban belegondolunk, a városról készült fotók, festmények többsége biztos, hogy tartalmaz csatornát, hidat, vagy éppen vízi járművet. De nem volt ez mindig így, hisz Amszterdam vízi útjai nem természetes képződmények (az IJ- és az Amstel-folyók kivételével). A XVI-XVII.

Aki a vadkender kultúrájára kíváncsi, feltétlenül látogasson el a Marihuána Múzeumba, ahol bőséges ismeretekkel gazdagodik „az emberiség egyik legértékesebb nyersanyagaként” méltatott kender történetét illetően. Orvosi, kulturális és vallási érveket sorakoztatnak fel a cannabis védelmében: Kínában ötezer éve gyógyítanak vele, máshol papír, textil, alternatív üzemagyag készül belőle, a hollandok pedig a hajógyártásnál használták fel, így nem meglepő, hogy a „spanglit” már a XVI. században is szívták Amszterdamban.

Az Appeninek hegyei között, a Monteluco hegy lábánál megtelepült csodás kisváros, Spoleto igazi közép-itáliai kincs. Történelme az ókorig nyúlik vissza, majd sokáig a Pápai Állam egyik jelentős települése volt, mely ma is számos látnivalóval csalogatja az arra tévedt turistákat. Már a legkorábbi időkből is több műemlék fennmaradt, így a gyönyörű környezetben elterülő római kori színház, az amphiteatrum, valamint a Kr. e. 24-ben épült Drusus-diadalív, mely mára tökéletesen beépült a környező utcák épületei közé.

Moszkva sokáig ellentmondásos városnévként élt az emberek fejében, hiszen a XX. század nagy részében egy totalitárius rendszer főhadiszállása volt, a saját maga által kreált eszmerendszer minden külsőségével: a szürke, monumentális, uniformizált, falanszter városképpel. Ez több részletében is fedi a valóságot, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az orosz kultúra korábbi századai számtalan említésre méltó, páratlan alkotással hagytak nyomot a történelemben, a XX-XXI.

Tel-Aviv bár messze nem olyan régi városa Izraelnek, mint a többi történelmi, bibliai település, mégis egy színes, pörgő és kellemes város, ahová mindenképpen érdemes ellátogatni. A várost zsidó bevándorlók alapították 1880-ban, a szomszédos, többségében arabok lakta Jaffa mellett, mellyel 1950-ben egyesítették, így mára a neve is Tel-Aviv-Yafo lett. A kozmopolita nagyváros fiatalos, európaias hangulatával, keleties gasztronómiájával, mediterrán klímájával, napsütötte tengerpartjával és igényes kulturális programjaival igazán kellemes úti cél lehet mindenki számára.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik igazi gyöngyszeme Nyírbátor, melynek történelmi hangulata, lenyűgöző templomai, kastélyai és más műemlékei a középkorba repítenek vissza. Történelmét olyan családok írták, mint a Bethlenek, a Rákócziak és a Károlyiak, míg a legizgalmasabb történetek - és a város fénykora - a Báthoriakhoz kötődnek.

A ma Pakisztánhoz tartozó Lahore városa a mogul uralom idején, 1524-1752 között érte el fénykorát. A lenyűgöző építészetükről nevezetes mogul sahok számos gyönyörű épületet és kertet hagytak az utókorra a városban, melyek még ma is láthatók. Akbar idején, 1584-98 között Lahore a birodalom fővárosa volt. Ekkor épült a Lahore erőd, melynek több épületét Akbar fia, Dzsahangir építtette, aki maga is a városban lett eltemetve.

A hatalmas szubkontinens nyugati peremén, az Arab-tenger partján elterülő Goa érdekes – és igazán látványos – múlttal büszkélkedik. Az aprócska indiai állam (területét tekintve a legkisebb, lakosságát illetően a negyedik legkisebb) hófehér homokos partjáról, kristálytiszta vizéről, dús növényzetéről, a portugál gyarmati múlt legszebb építészeti örökségeiről (UNESCO Világörökségi védettségű műemlékek) és persze a világhírű goa-partykról nevezetes.

Athén egyik leghíresebb tere a Plaka szélén elterülő Monastiraki, mely egy méretes bolhapiac; a térre kifutó szűk utcácskák ruhaneműt, szuveníreket, speciális árukat kínáló üzletekkel vannak tele, ahol egyfolytában hömpölyög a tömeg. A tér - melyről a környék is az elnevezést kapta - hiába tágasabb, a tömeg itt sem kevesebb: vöröslő epreket, illatos gesztenyét, zöldségeket árusító kioszkok, fürtökben megpihenő, üldögélő külföldiek, tüntető csoportok, és a metróból ki-be áramló tömeg özönlik rajta egész nap.

Athén óvárosától kicsit távolabb, nem messze az Omonoia tértől, a Pattission úton található a világ egyik legértékesebb klasszikus görög gyűjteményével rendelkező múzeuma, a Nemzeti Régészeti Múzeum, mely a prehisztorikus korszaktól a késő antikvitásig mutatja be a görög művészet legszebb darabjait. A nemzeti régészeti gyűjtemény összeállítására és bemutatására már a XIX. század első harmadában is igény volt, a jelenlegi komplexum, egy, a korszakban igen kedvelt neoklasszikus stílusú épület 1866-89 között készült el, építészetileg összhangban a bemutatott klasszikus gyűjteménnyel.

A száraz, sivatagos arab város egyelőre egy jelentős vízi útvonallal rendelkezik, de terveznek egy másikat is, mely szintén fontos lesz Dubai történetében, gazdaságában és infrastruktúrájában. A már meglévő vízi útvonal a sós vizű, természetes kikötő, a Dubai Creek, mely már az ókorban is ismert földrajzi képződmény volt, a görög földrajztudósok Zara-folyó néven emlegették, míg a másik, az emberkéz által megvalósítandó, 75 kilométer hosszú Arab-csatorna.

Mivel Dubai hosszú történelem híján régi épületeket, alkotásokat nem tud felmutatni, „kénytelen” újakkal felhívni magára a figyelmet. A város összes lélegzetelállító építménye közül talán a part mentén sorakozó mesterséges szigetek – The World, Palm Jumeirah, Palm Jebel Ali, Deira-szigetek, illetve a még csak tervasztalon létező The Universe – a legnevezetesebbek, melyek amellett, hogy puszta létük is az emberi teljesítőképesség határát súrolja, előnyösek is, hiszen kibővítik a lakhatás szempontjából hasznos területeket. [utazom:repjegy:regio/dubai]

Aki komolyabban is megismerkedne Dubai és környékének történelmével, múltjával, művészetével és tradícióival, az számos múzeum közül választhat. A város történetének bemutatására nem is lehetne megfelelőbb komplexumot választani, mint Dubai legrégebbi épületét, az 1787-ben épült Al Fahidi erődöt, melyben 1971, az államszövetség megalakulása óta a Dubai Múzeum működik. 1995-ben egy további, földalatti múzeumot is létesítettek, melyet szintén a régi erődhöz kapcsoltak. Mivel Dubai történelme nem nyúlik különösen a régmúltba (illetve mégis, csak a fejlődés a XX.

Ami az angoloknak a Westminster, a lengyeleknek a Wawel, a franciáknak pedig a Saint-Denis székesegyház, az a cseheknek a prágai Szent Vitus katedrális: évszázadokon át itt koronázták meg a cseh királyokat és királynőket. A csodálatos kőcsipkékkel, gazdag faragással, tornyocskákkal és mesés rózsaablakokkal díszített vallási épület Prága legnagyobb temploma, mely a Hradzsin tetején trónolva, szó szerint megkoronázza a város látképét.

Krakkóhoz képest Varsó méltánytalanul kevéssé ismert a magyar turisták előtt, pedig a lengyel fővárosba megéri ellátogatni: a hangulata magával ragadó, építészetileg és a látnivalóit illetően izgalmas, számos kultúrtörténeti érdekesség kapcsolódik hozzá, s nem utolsó sorban a gasztronómiai kínálata is magáért beszél.