A Tátra egyik legkedvesebb állata kétséget kizáróan a mormota, amely az egyik legnagyobb rágcsálóféle. A világon 14 mormotafajt tartanak nyilván, közülük kettő, a bobak és a havasi mormota él Európában. Utóbbi faj (Marmota marmota) egyik alfaja a Tátrában élő tátrai mormota (Marmota marmota latirostris). A Tátrai Nemzeti Park az európai mormoták legészakabbra fekvő élőhelyének számít.A tátrai mormota jelenlegi állománya a Tátra szlovák oldalán kb.

November 1-től a Magas-, a Bélai- és a Liptói-Tátra turistaútjain ismét téli zárlat lép életbe. Ez azt jelenti, hogy november 1. és június 15. között a Tátra szlovák oldalának völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek, a zárlat idején csak a síalpinisták, a természetvédők és a hegymászók mozoghatnak a lezárt területeken, a TANAP látogatási rendjében foglaltak figyelembe vételével.

Június 15-én befejeződött a téli zárlat, a turisták ismét korlátozás nélkül túrázhatnak a Tátra Nemzeti Park (TANAP) magasabban fekvő területein. A TANAP múlt heti közleménye szerint erre a napra szerették volna hozzáférhetővé tenni valamennyi, a májusi viharban járhatatlanná vált turistautat. A májusi vihar után az erdészek elsősorban az alacsonyabban fekvő, a téli zárlat által nem érintett útvonalak akadálymentesítésével kezdték a takarítási munkákat. Június első hetének végére valamennyi, a TANAP kezelésében lévő, a téli zárlat hatálya alá nem tartozó turistautat járhatóvá tették.

Senkit ne tévesszen meg, ha a Tátrában második fokozatú lavinaveszély van érvényben. Az elmúlt napokban lavinabalesetben három ember halt meg a Tátrában, a negyedik még mindig az életéért küzd egy krakkói kórházban. A napsütéses idő, az egyre hosszabb napok, a pozitív hőmérséklet következtében a hegyek téli szépségének csodálata mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni a téli hegyekben ránk leselkedő legnagyobb veszélyt, a lavinát. Elég egy pillanat figyelmetlenség, elbámészkodás, vagy csak a véletlen, és a hegy megmutatja hatalmát. „Teljesen mindegy, hogy az áldozat ún.

November 1-től a Magas-, a Bélai- és a Liptói-Tátra turistaútjain ismét téli zárlat lép életbe. Ez azt jelenti, hogy november 1. és június 15. között a Tátra szlovák oldalának völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek, a zárlat idején csak a síalpinisták, a természetvédők és a hegymászók mozoghatnak a lezárt területeken, aTANAP látogatási rendjében foglaltak figyelembe vételével.

November 1-től a Magas-, a Bélai- és a Liptói-Tátra turistaútjain ismét téli zárlat lép életbe. Ez azt jelenti, hogy november 1. és június 15. között a Tátra szlovák oldalának völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek, a zárlat idején csak a síalpinisták, a természetvédők és a hegymászók mozoghatnak a lezárt területeken, a TANAP látogatási rendjében foglaltak figyelembe vételével.

Amikor egy forró nyári nap kora délutánján viharfelhők jelennek meg az égen, az általában nem sok jót jelent a magashegyekben tartózkodó turistákra nézve. Minél melegebben süt a nap, annál nagyobb az esélye viharok kialakulásának, amelyek a Tátrában leggyakrabban délután két óra körül keletkeznek. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan és gyakran változik, alpesi terepen nehéz a vihar elől megfelelő védelmet nyújtó megfelelő menedéket találni, ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. Éppen ezért aki a hegyekbe indul, túra előtt tájékozódjon az időjárásról.

Egy évvel ezelőtt, 2013. szeptember elején adtam hírt ezen a felületen arról, hogy a korábbi egyirányú útvonal helyett 2013 nyarától immár mindkét irányban járható a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb, de emellett talán legtechnikásabb magashegyi hágója, a Vörös-torony-hágó. Korábban jártunk már itt néhányszor, de most egyrészt az új láncok szemrevételezése, másrészt egy szép túra reményében szeptember elején Julcsival, Katával és Tibivel útnak indultunk, hogy végigjárjuk a Tátra egyik legszebb körtúráját.

Látlak... - Fotó: Príroda našimi očami

Ez a történet 2003-ra nyúlik vissza. Akkor, egy esős májusi napon, egy poprádi szálló szobájában az eget kémlelve, a felhők szétoszlásban bízva elhatároztuk, hogy mi, májusiak (rajtam kívül még 2 akkor jelenlévő barátom születésnapja esik május első felére) az elkövetkező években a Tátrában fogjuk megünnepelni születésnapunkat.

Az innsbrucki egyetem professzora, Dr. Schobersberger Wolfgang több mint másfél évtizede kutatja az Alpokban eltöltött aktív pihenés és az egészség, valamint az egészségmegőrzés kapcsolatát.  A tudományos adatok határozottan igazolják, hogy az aktív pihenés nemcsak preventív jellegű, de óriási szerepe lehet a testsúlycsökkentésben és a megfelelő vérnyomás kialakításában is. Schobersberger professzort a hegyek gyűrűjében lévő innsbrucki egyetemen értük utól.   Mióta kutatja a magas hegyekben töltött aktív szabadság és az egészség közötti összefüggéseket?

Az illetékes minisztérium a hegyi vezetőkkel és az időszakos zárlattal továbbra is a védi a legmagasabb tátrai csúcsokat, a tapasztalatlan turistáknak ugyanis nagy kockázatot jelenthet az ezekre a csúcsokra történő kirándulás. A szlovák Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium röviden így reagált a Szlovák Turisták Klubja (KST) által indított aláírásgyűjtő akcióra.

Míg az emberek többsége a fehér homokos, pálmafás, paradicsomi vidékekre vágyik, egy különös kisebbség a városi hanyatlást és a sötét dimenziókat keresi.

Az alábbi cikkhez elöljáróban talán mindennél jobban illik egy idézet Svetozára Krna – „Dvetisíc kilometrov, od železných vrát po Devín” (Kétezer kilométer, a Vaskaputól Dévényig) című könyvéből: „A természet állapota sokat elmond a nemzet kultúrájáról. De hány ember küzd a kulturálatlan beszéd ellen? A természetvédelemre sem mindig igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt”.

Szeptember utolsó vasárnapján eredetileg a Magas-Tátra egyik szép hágójába, a Rovátkára készültünk, de a hét közben lehullott hó miatt az utolsó órákban módosítottuk a tervet, és inkább a Liptó-Tátrába, az Ék-hegyre indultunk. Ez a túra is szerepelt ez idei bakancslistánkon, ezért minden csalódottság nélkül indultunk a Tátra nyugati részébe, annak is egyik szép völgyébe, a már többször bejárt Racskó-völgybe. Abba a völgybe, amelyben a májusi szélviharban kidőlt fenyőfák egész nyáron át tartó kitermelése miatt október 15-ig csak a vasárnapi napokokon megengedett a túrázás.

Szombaton  igazán télies keretek között bonyolítottuk le az évadzáró gyalogtúránkat vállalkozó kedvű túratársainkkal akiknek ez úton is gratulálunk kitartásukért! Pár fotó a túráról Papp Csongor túravezető képeiből:

Tíz évvel ezelőtt, 2004. november 19.-én, a délutáni, kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű bukószél északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a nemzeti park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után.

A Sas út – tekintélyes, egyszersmind legendás tátrai gerincút, amely a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) helyenként a gerinc közelében halad, mindamellett határozott traverzálások jellemzik. Bevezetésképpen néhány szó az út történelméről. A Sas út létrehozásának ötlete a XX. század elején született meg, kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő volt, aki 1901 februárjában javasolta az útvonal kiépítését. Az ötlet megvalósításával azonban várni kellett néhány évet, a Sas út kiépítése ugyanis nagyrészt 1903 és 1906 között zajlott le.

Franciaország 22 elbűvölő régióból áll, amelyek építészetileg és kulturálisan is annyira sokszínűek és változatosak, hogy akár mindegyike egy-egy különálló kis „országot” is megjeleníthetne. A büszke várak és pompás kastélyok mellett önfeledten tobzódhatunk az aktív pihenés színterei között is. [utazom:csikkep:377] Sokan nem is gondolnák, hogy a páratlan természeti adottsággal rendelkező országban annakidején közel háromszáz vulkán működött, amelyek jelenkori „felfedezése” izgalmas túrákkal kecsegtethetnek.

Tarajka (1284 m) – a piros jelzésen Rainer-rét elágazás (1304 m, 0:15 ó) – Óriás-vízesés (1340 m, 0:20 ó) – Zamkovszky-menedékház (1475 m, 0:30 ó) – a zöld jelzésen Szepesi-Öt-tó – Téry-menedékház (2015 m, 2:00 ó) – a sárga jelzésen Vörös-torony-hágó alatti elágazás (2040 m) – Kis-nyereg-hágó (2376 m, 1:30 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 4:00 óra. Teljes menetidő 8:35 óra.

Az Ótátrafüred és a Tarajka fölött magasodó Nagyszalóki-csúcs (2452 m) az egyik legmagasabb olyan csúcs a Magas-Tátrában, amelyre hegyi vezető és hegymászó felszerelés nélkül, a kék jelzésű turistaúton juthatunk fel. A csúcs szélesen elnyúló, óriási hegytömege a Tátra főgerincéből a Kis-Viszoka csúcsánál  keletre elágazó, 6 km hosszú mellékgerinc utolsó orma. A csúcstömb déli és délnyugati hegyoldalát elválasztó tompa hát a hegy lába elé kitolt Szénabogyla nevű kúpban végződik. A csúcs gerincének főtengelyéből több gerincnyúlvány ágazik el észak felé, a Nagy-Tarpataki-völgy irányába.

Jaroslav Michalko (57) nemzetközi hegyivezető 44 éve mássza a hegyeket. Az egész világon, de leginkább a Magas-Tátrában vezeti az ügyfeleket, olaszul, angolul és oroszul beszél. Pályafutása legnagyobb kihívása Észak-Amerikában, a Mount McKinley (6194 m) csúcsára történő vezetés volt. Ügyfeleivel több alkalommal jutott fel a világ legmagasabb csúcsaira, ebben az évben pl. a Kilimandzsáróra (5895 m) és az Elbruszra (5642 m). A hegyivezetés hivatás az Ön számára, vagy mellette mással is foglalkozik? „Hivatás. Jelenleg csak hegyivezetéssel foglalkozom”.