A Sas út – tekintélyes, egyszersmind legendás tátrai gerincút, amely a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) helyenként a gerinc közelében halad, mindamellett határozott traverzálások jellemzik. Bevezetésképpen néhány szó az út történelméről. A Sas út létrehozásának ötlete a XX. század elején született meg, kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki lengyel költő volt, aki 1901 februárjában javasolta az útvonal kiépítését. Az ötlet megvalósításával azonban várni kellett néhány évet, a Sas út kiépítése ugyanis nagyrészt 1903 és 1906 között zajlott le.

Könyvbemutatón

„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát”

A Tátra a legészakabbra fekvő terület, egyúttal a legkisebb olyan elszigetelt magashegység a világon, ahol zergék élnek. Már több mint 10 000 évvel ezelőtt, a máig tartó holocén időszak kezdetén, a Tátra utolsó eljegesedésének idején is éltek zergék a hegységben. Bizonyíték erre az 1974-ben megtalált legrégebbi zergecsont lelet, amelynek kora a szakemberek szerint 10 500 – 10 720 év között van.

Amikor egy forró nyári nap kora délutánján viharfelhők jelennek meg az égen, az általában nem sok jót jelent a magashegyekben tartózkodó turistákra nézve. Minél melegebben süt a nap, annál nagyobb az esélye viharok kialakulásának, amelyek a Tátrában leggyakrabban délután két óra körül keletkeznek. Az időjárás a hegyekben nagyon gyorsan és gyakran változik, alpesi terepen nehéz a vihar elől megfelelő védelmet nyújtó megfelelő menedéket találni, ezért könnyen veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat. Éppen ezért aki a hegyekbe indul, túra előtt tájékozódjon az időjárásról.

A Tátra egyik legkedvesebb állata kétséget kizáróan a mormota, amely az egyik legnagyobb rágcsálóféle. A világon 14 mormotafajt tartanak nyilván, közülük kettő, a bobak és a havasi mormota él Európában. Utóbbi faj (Marmota marmota) egyik alfaja a Tátrában élő tátrai mormota (Marmota marmota latirostris). A Tátrai Nemzeti Park az európai mormoták legészakabbra fekvő élőhelyének számít.A tátrai mormota jelenlegi állománya a Tátra szlovák oldalán kb.

Németh Csaba több mint 30 évvel ezelőtt kezdte a terepfutást, ismerhetjük őt hegymászóként is, népszerűsítője az Országos Kéktúrának. Legnagyobb eredményeit ultrafutóként szerezte. Győzött a magyar versenyeken, Mátrabércen, a Kinizsi 10-on, a T100-on. Győzött külföldön, háromszor nyert a Lavaredo Ultra Trail-en és a 350 kilométeres Swiss-Juran maratonon, győzött a skóciai Highland Way Race-en. Az Alpokban a legelismertebb versenyzők közé tartozik, hiszen UTMB-n -amely a hegyi ultrafutók emblematikus versenye- mindig az első 10-ben végzett. Emblematikus azért, mert a 166-170 kilométeres

Az egykori Sáros vármegye legszebb városában, Bártfán (Bardejov) tett kirándulásunkat egy rövid történelmi visszatekintéssel kezdjük. Bártfa a Felvidék északi részén, a Tapoly völgyében fekszik. A várost a XIII. sz elején Lengyelországból érkezett cisztercita barátok alapították, neve az erdőirtással összefüggő bárd szóból ered. A tatárok 1241-ben feldúlták a várost, majd a tatárjárás után betelepített német telepesek láttak hozzá újjáépítéséhez. 1352-ben falakkal és bástyákkal vették körül, Nagy Lajos király pedig 1376-ban szabad királyi városi rangra emelte.

Mintegy félórányira autóval a Tigrisfészektől egy kis falu húzódik meg a völgyben. Drukgyel a neve. A falu közepén egy leégett dzong maradványai találhatóak. A dzongok tipikus bhutáni építmények. Tibeti eredetű kifejezés, talán erődkolostornak fordíthatnánk.

Tíz évvel ezelőtt, 2004. november 19.-én, a délutáni, kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű bukószél északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a nemzeti park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után.

Bár az emberek általában démonizálják a medvével történő találkozást, a mai Szlovákia területén az utóbbi 100 évben nem volt halálos medvetámadás. „A medvével történő találkozás nem jelent feltétlenül azt, hogy meg fog minket támadni” – mondja Jaroslav Slašťan természetvédő, önkéntes természetvédelmi őr, a barnamedvék életének, etológiájának szlovák kutatója. Az ország legnagyobb ragadozóinak száma folyamatosan emelkedik, az utóbbi 10 évet alapul véve napjainkban él a legtöbb medve az ország hegyeiben.

Kuba- a szónak íze van, zamata és aromája. Jellegzetes képek villognak akkor is, ha sohasem jártunk ott:
Matuzsálem autók, hámló házfalak, forró ritmus, rum, szivar, homokos tenderpart, Che Guevara portréja, a Disznó-öböl, hős partizánok: ¡Viva la Revolución! Esetleg eszünkbe jut Hemingway is, és a daiquiri, amit a legenda szerint a La Floriditában neki talált ki a mixer.

Úgy gondolom, nem kétséges, hogy a napjainkban a Lengyel-Tátrában található Sas út (Orla Perć) tekinthető a Tátra legnagyobb kihívást jelentő turistaútjának. Az útvonalon beépített láncok, egyéb segédeszközök meglehetősen nagy száma, valamint egyes szakaszainak exponáltsága miatt a tapasztalatlan turisták, a nagy kitettséget nem kedvelők számára nem ajánlott itt kezdeni a Tátrával történő ismerkedést. A gerincen történő biztonságos közlekedéshez szükség van megfelelő felszerelésre (pl.