Saga a hegyibetegségről

foka.blog.hu „Még soha életemben nem éreztem olyan fáradtságot, mint amikor az 1-es táborból lefelé jöttünk... A magasság miatt rosszul aludtam, a terep pedig több volt, mint kellemetlen” – írja a Himalájából, Erőss Zsolt csapattársa, Kollmann András, az extrem.hu tudósítója. Andrásnak jobbulást kívánunk hegyibetegségéből. De mi az a hegyibetegség tulajdonképpen?

Új szerzők az utazom.com on! A foka.blog.hu szerkesztői mától nálunk is megosztják hegymászással, sítúrázással kapcsolatos élményeiket, tapasztalataikat, felszerelés és túraajánókat és kiváló útleírásokat olvashatunk a tollunkból/billentyűzetükből. Fogadjátok szeretettel első tartalmukat ami minden magashegyjáró számára életfontosságú lehet! Tehát, mi is a hegyibetegség? Az amitől fáj a fejed, hányingered lesz, szédülsz. Rosszabb esetben pedig szép lassan megduzzad koponyád zárt terében az agyszöveted, és megpróbál helyet keresni magának. Ez fáj. De amikor a szöveti bújócskáig eljutottál, már nem kapsz igazán levegőt, először beszívni, majd kifújni is nehezebb, tüdőd levegőcseréért felelős részeit elkezdi lassan birtokba venni saját tested folyadéka, légzésed gyorsul, egyre felszínesebbé válik. Hörögsz, elkékül a szád, majd a kezeid is, már alig vagy eszméleteden, és amikor a tüdőödémád szappanbuborékként megjelenik kiszáradt szád szegletében, akkor már túl sok reményed nem is maradt. Tátogsz, mint egy partra vetett hal és azért imádkozol, hogy jöjjön el minél gyorsabban a vég, vagy legalább valaki adjon, lehetőleg intravénásan, egy kis furosemidet és szteroidot. Azért persze ez már elég szélsőség. A hiedelemmel ellentétben az akut hegyibetegség nem csak nagy magasságokban jelentkezik. Már 2000 méter körüli tengerszintfeletti magasság esetében az emberek 25 %-a fejfájást, álmatlanságot, nehézlégzést, étvágytalanságot vagy fáradtságot panaszol, ami az esetek 90%-ában az első 72 óra alatt meg is szűnik. A tünetek leginkább azoknál fordulnak elő, akik alacsonyabb tengerszintfeletti magasságokból érkeznek. 3000 m felett gyakori a fenti tüneteken felül a koordinációs zavarok, hányinger, hányás megjelenése is. Hegyibetegség, magassági betegség (acut mountain sickness) A hipoxiára történő szervezeti szintű adaptáció keretében a légzés szaporábbá válik, ami adott magasságra érve több napig is megfigyelhető. A hiperventilláció (gyorsult légzés) következtében csökken a vér szén-dioxid tartalma, ami főként alváskor Cheyne-Stokes-légzéshez hasonló irreguláris, vátakozó hipo-, és hiperventillációs (néha egészen ritkán, majd szaporán vesz levegőt) periódusokhoz vezet. A folyamat a mély alvási fázisok csökkenésén és felületesebb alváson keresztül alvási zavarhoz vezet. Fokozódik a vizelet elválasztás, illetve a csontvelő vörösvértest-képzése (policitémia), ami a vér viszkozitásának megnövekedését és bizonyos szövetek elégtelen vérellátását eredményezi. A vizelet-kiválasztás megnövekedése több hétig is eltarthat a magasban maradva. Általánosan elmondható, hogy körülbelül 2400 méter magasságig a szervezet jól alkalmazkodik, ezt közömbös övezetnek hívjuk. Rossz felkészültség, nagy fizikai megterhelés, illetve nagyobb magasság esetén gyakran találkozhatunk a hegyi betegség tüneteivel: kifulladás, fáradtságérzés, fejfájás, hidegrázás, foltlátás, fülfájás jelenhet meg, nő a pulzus-, és légzésszám. Általában ezek a tünetek enyhék, influenza-szerűek, vagy enyhe szénmonoxid mérgezésre emlékeztetnek, pihenésre csökkennek, a tapasztalatok alapján a hegyen tartózkodók mintegy fele a tünetek enyhítésére gyógyszereket, elsősorban fájdalomcsillapítókat, hányinger-enyhítőket szed. A hegyi betegség tünetei nagyobb magasságokban fokozott intenzitással jelentkeznek. A hipoxia hatására az agyi erek tágulnak, agyödéma alakulhat ki. Az akut hegyibetegség prevenciójában és kezelésében az acetazolamidot (Diamox, Huma-Zolid) használatát ajánlják, 3 nappal a magasba érkezés előtt kezdve szedését, napi 2X125-250mg adagban. A célhelyre érkezést követően alkalmazása még legalább 2 napig ajánlott. Jótékony hatását elsősorban az alvási légzésmélyítésben és szaporábbá tételében, és kevésbé a direkt vizelethajtó hatásában látják. A szer jellemző mellékhatásai (étvágytalanság, fülzúgás, paresztézia) miatt használatát az orvosnak és az utazónak gondosan mérlegelnie kell. HAPE (High-Altitude Pulmonary Edema) Jelenlegi tudásunk kevés ahhoz, hogy megjósoljuk, hogy kinek lesz tüdőödémája a hegyen. Általában 2-3 nap alatt fejlődik ki 2500 méter feletti magasságokban. Nehézlégzés jelentkezik, ami főként fizikai megterhelésre fokozódik, majd a folyamat előrehaladtával már nyugalomban is egyre jelentősebb a légzészavar. Köhögés, véres köpet kísérheti. A szívritmus felgyorsul, a testhőmérséklet gyakran megemelkedik, a száj kékesen elszíneződik. A láz miatt gyakran nehéz megkülönböztetni légúti fertőzéstől kezdetben. Normál viszonyok között a tüdő léghólyagjaiba (alveolus) kerülő levegő oxigéntartalma a léghólyag vékony falán átdiffundál és az ott található hajszálerek vérébe kerül. A vérben az oxigén a vörösvértestek haemoglobinjához kötödve elszállítódik a szív felé, ahonnan a test szöveteibe kerül az érpályán. Gyulladásos elzáródás vagy idegentest belégzése esetén a légcseréből kieső léghólyagok erei ősszeszűkűlnek a oxigénhiány miatt, ezzel megvédve a szervezetet attól, hogy a légcserében részt nem vett vér a friss, oxigéndússal keveredjen. Magasságban azonban hasonló védekező folyamat vezet a tüdőödéma kialakulásához. Az alacsony környezeti nyomás miatt, az oxigén parciális nyomása is kicsi, a tüdő léghólyagok hajszálerei pedig összeszűkülnek.

Tekintve azt, hogy az egész tüdő oxigénhiányt érzékel, a teljes légzőfelszínhez tartozó érpályai kisereri összeszűkülnek. Normál viszonyok között a tüdő léghólyagjaiba (alveolus) kerülő levegő oxigéntartalma a léghólyag vékony falán átdiffundál és az ott található hajszálerek vérébe kerül. A vérben az oxigén a vörösvértestek haemoglobinjához kötödve elszállítódik a szív felé, ahonnan a test szöveteibe kerül az érpályán. Gyulladásos elzáródás vagy idegentest belégzése esetén a légcseréből kieső léghólyagok erei ősszeszűkűlnek a oxigénhiány miatt, ezzel megvédve a szervezetet attól, hogy a légcserében részt nem vett vér a friss, oxigéndússal keveredjen. Az ödéma kezelése enyhébb esetekben az adott magasságon történő 100% oxigén belélegeztetésével és 10 mg Nifedipin szublingvális alkalmazásával, majd napi 30mg elhúzódó hatású készítmény alkalmazásával pár nap alatt gyógyul. A súlyosabb ödémát életveszélyes állapotnak kell tekintenünk, ami a beteg azonnali alacsonyabb magasságra szállítását és intenzív kezelés (ültetés, Furosemid, Nitroglycerin az előterhelés csökkentésére, oxigénlélegeztetés) megkezdését kell, hogy jelentse. Az ödémás tüdő röngten képe: a fehér területek a tüdő alsó területein és a fokozott tüdőrajzolat már egy kialakult ödémát jelöl. Az alany nem érzi magát túl jól a felvétel készítése idején. Egy jó kis magassági  oxigénkalkulátor sok mindent elmesél.

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!