Mitől tapad a túrasíző?

Csússz és mássz! Ez nem valami átok JHV szájából, hanem a sítúrázók tevékenységének legrövidebb leírása. Sokan idegenkedve tekintenek erre a sportágra, és értetlenül nézik a felvonóból a sípálya  mellett felfelé csoszogókat. Nos, ők nem a bérleten spórolnak: edzenek. Csak akkor fogjuk megérteni e sportág szépségét, ha egyszer elszánjuk magukat, hogy elszakadjunk a kijelölt úttól, pályától, és lesz elég akaraterőnk és bátorságunk, hogy magunknak törjünk utat a behavazott fenyveseken át, szélfútta gerinceken felkaptatva.

Semmivel össze nem hasonlítható szabadság ez: a hóviszonyoktól és a lavinaveszélytől függően persze, de arra megyünk fel a hegyre, amerre akarunk, erőnlétünktől függően hatalmas területeket túrázhatunk be a szűz hóba merülés kegyetlen küzdelme nélkül, ami megkeseríti a télen, hó- vagy sítalp nélkül gyaloglók életét. A hótalp sem rossz megoldás persze a téli túrázásra, de egy fontos tényező, egy lényeges élvezeti faktor kimarad ebben a túratípusban: az érintetlen lejtőkön lesiklás hihetetlen öröme, az, ahogy mi karcoljuk bele az első nyomot a havas hegyoldalba, átélve a teljes szabadság mámorító élményét.

Erről persze feleslegesen koptatom a karaktereket, ezt az érzést nem lehet szavakkal átadni. Most nem is a túrasí hangulatáról szeretnék írni, hanem a felszerelés egyik fontos kellékéről, az úgynevezett fókaszőrről. Ez az öntapadós réteg ma már nem bébifókák gereznájából készül, mint egykoron, de a mohair alapanyag a természeteshez hasonló struktúrát követ: a menetiránynak háttal álló, egymásra tetőcserépként simuló rétegek csak felfelé engedik csúszni a fókával ellátott sítalpat: visszafelé azonnal megakad a több százezernyi szál, a túrasíző teljes súlyát megtartva akadályozza meg a visszacsúszást. A fóka működési elvét könnyen modellezhetjük egy egyszerű házimacskával: ha a fejétől a farka felé simítjuk, dorombolással hálálja meg, ha visszafelé, azt lehet, nem ússzuk meg következmények nélkül. Hát így.

 Mivel a tudomány már a sportolók mindennapjainak is része, egy kis darab fókával bejutást nyertünk a BME egyik laboratóriumába, ahol pásztázó elektronmikroszkóp segítségével igen közeli képeket készítettünk a nagyérdemű publikum okulására, hogy hogyan is néz ki mindez nagy felbontásban. A szálakat mindenki felismeri majd, a homogén, technokol-szerű réteg az nem más, mint ragasztó: ezzel a felülettel tapad a fóka a sítalphoz, és ezt kell letépni róla, ha a hegycsúcsra érve, a kötés sarkát rögzítve lesiklósíként szeretnénk használni túrasínket, és hörpintenénk a freeride száguldás okozta adrenalinfröccsből… 

A képekért köszöntet illeti a Budapesti Műszaki Egyetem Polimertechnika Tanszékét és őt:

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!