Jó reggelt Orebic!

A hétvégi csődületnek nyoma sem volt tegnap az autópályán: mintha a számítógépes játékba elfelejtett volna a program versenytársakat tölteni: magam száguldozhattam ideális íven a rendőr és sebességmérő-mentes aszfaltcsíkon, irány délre. Sokkoló, ahogy egy tollvonással vége szakad a két pályatestnek, és apró falvakon keresztül vezet az út tovább Dubrovnik felé, ennél már csak az apró falvak lakói szerethetik jobban ezt az állapotot. Végül Orebicig sikerült legurulni, a kompozáshoz már nem volt erőm: irány az étterem, rák paradicsomszószban, grillezett tintahal körettel, hmmm...

Reggel csodás idő köszöntött a partra: friss szél hozta a tenger felől a hűvös sóillatot és a halászhajókat, szikrázóan kék ég foglalta keretbe a rettenetesen álmos kis települést. Néhány kerékpáros már megbánta, hogy nem gyalog indult el reggeliért a pékhez: nyaraló üzemmódba kapcsolt, feltűnően nyugodt családapák asszisztáltak autóikkal a mutatványhoz, kisebb forgalmi dugó is kialakult, de mindenki mosolyogva tűrte a helyzetét. Persze: kedd van, süt a Nap, Horvátország pedig kisimítja a ráncokat. A reggeli sajtos burek után Korculáról jelentkezünk.