Horvátország, a Velebit hegység.

Irta: Fekete Erik

Sokak számára ismerős lehet a Velebit-hegység neve, akik ugyanis nyaralásukat a horvát tengerparton töltik és Isztriánál, valamint a Kvarner-öbölnél délebbre merészkednek, azok jó eséllyel a Velebit keleti, esetleg nyugati oldalán közelítik meg Dalmáciát. Az viszont kevésbé van jelen a köztudatban, hogy e hegység remek lehetőséget biztosít gyalog, kerékpáros túrázásra vagy éppen hegymászásra is.

A Velebit elhelyezkedése Horvátországon belül- 1. Észak-Velebit NP; 2. Paklenica NP

A Velebit Horvátország leghosszabb hegylánca, mely mitikus, szimbolikus jelentőséggel bír a horvát nép számára. Ami a szlovénoknak a Triglav (2864m), a görögöknek az Olympus (2917m), az a horvátok többségének a Velebit, az Istenek otthona. Bár magasságában meg sem közelíti szlovén és görög testvéreit, hiszen legmagasabb csúcsa, a Vaganski vrh (1757m) még a kétezer métert sem közelíti meg, szépsége, diverzitása, domináns megjelenése egyedülálló karaktert kölcsönöz a 145km hosszú, döntően mészkőből felépülő hegységnek. A Velebit – a Balkán-félsziget más hegységeihez hasonlóan – megőrizte „ártatlanságát. Itt még megtapasztalható a nyugodtság, a civilizáció hiánya, a természet vadsága, napokat túrázhatunk anélkül, hogy emberek hadával találkoznánk, még nem épültek túrázók százait ellátni képes menedékházak sem. Ez az a vidék, ahol a tenger és a hegy összeér. Állatvilágában jelen van a barna medve, a farkas, a hiúz, a zerge, a fakó keselyű vagy a mérges homoki vipera is, növényvilágát pedig olyan fajok alkotják, mint az endemikus Velebiti degenia (Degen Árpád magyar botanikusról elnevezve), az Adriai harangvirág vagy a Kitaibel kankalin (Kitaibel Pálról elnevezve).

Velebiti degenia (Degenia velebitica) 

A Velebit változatosságát szabad szemmel is könnyen észrevehetjük, hiszen míg délnyugati, tenger felőli oldalát meredek, kopár, vakító fehérségű sziklafalak uralják, sok helyen közvetlen a habokból kiemelkedve, addig a hegység szárazföld felőli, északkeleti arca sűrű bükk, ill. fenyőerdőkkel, dús legelőkkel, füves völgyekkel tarkított.

A Dél-Velebit láncai a tenger felől nézve, a Paklenica NP-ban

Észak-Velebit, Krasno Polje. A belső, szárazföld felőli vidéket sűrű erdők borítják

Ami közös a két oldalban, az a páratlan karsztos formakincs. Számtalan barlang, töbör (dolina), polje, víznyelő vagy éppen élesre borotvált karrok képviselik a mészköves sziklavilágot. Eme sziklavilág egyik leglátványosabb és legmagasabb védelmi státuszát élvező területe a Hajdučki és Rožanski Kukovi karsztrezervátum, mely Horvátország legfiatalabb – és kevesek által ismert - nemzeti parkjának, az 1999-ben alapított Észak-Velebit NP-nak a része.

Napfürdő a Rožanski kukovi karsztrengetegében (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Oldásos karsztformák a Parkot átszelő Premužić ösvény mentén (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Falikarrok (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Idill Krasno Polje-ban (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Krasno Polje (fotó: Weiszhaupt Viktor)

A Nemzeti Park túráinak a fő kiindulópontja a Krasno-tól mintegy 20km-re, 1594m magasan található Zavižan menedékház, melynek közvetlen szomszédságában emelkedik az 1641m magas Vučjak csúcs, páratlan panorámával az Adriai-tengerre és a Kvarner-öböli szigetekre. Krk, Rab és a Monarchia, ill. Tito éra alatt politikai és „rendszerellenesnek” nyilvánított foglyok börtönhelyéül szolgáló Goli otok kézzel fogható közelségben, míg a háttérben Cres hosszúkás szigete mutatkozik meg, körülölelve a kéklő tenger által. A menedékháztól egy órányi gyaloglással több csúcs is meghódítható (pl. Veliki Zavižan 1676m, Balinovac 1601m) mely tengerre néző panorámát kínál. Egy- vagy több napos túra keretében pedig a Velebit lélegzetelállító karsztvilágát feltáró, szintén a Zavižan menedékház közeléből induló 57km hosszú Premužić ösvényt érdemes felkeresni.

Panoráma a Vučjak-ról, alant az Adriai-tenger és a Kvarner-öböli szigetek (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Az Észak-Velebit Nemzeti Park legszebb részeit velünk is bejárhatod:  https://utazom.com/utazas/horvat-nemzeti-parkok-felfedezese 
A Velebit-hegység másik ékköve a Zadar városától kb. 50km-re, északra fekvő Paklenica Nemzeti Park. Ez Horvátország leglátogatottabb sziklamászó terepe is egyben, de az utóbbi években rohamosan nőtt a gyalogtúrázók száma is. Nem véletlen, hiszen a gyönyörű Velika és Mala Paklenica szurdokvölgyeken kívül is számtalan csodás útvonalat lehet bejárni a Nemzeti Parkban, erőnléttől és időtől függően.

Velika Paklenica szurdok (fotó: Weiszhaupt Viktor)

Ellátogathatunk a hűvös, elképesztő földalatti világot rejtő Manita Peć barlangba, csúcstúrát tehetünk a Zoljin vagy Vidakov kuk-ra és gyönyörködhetünk a távolban morajló tenger és a benne szétszórt szigetek látványában, de aki a hosszú, egész napos, nehéz terepen való túrázást preferálja, az is megtalálhatja számításait és célba veheti a horvátok szent hegyét, a Sveto Brdo-t (1751m) vagy a már említett Vaganski vrh csúcsot (1757m).

Tarts velünk húsvéti túránkra ahol a Paklenica NP-ot és a Velebit környező látnivalóit fedezzük fel: https://utazom.com/utazas/horvatorszag-ujratoltve

A két nemzeti parkon kívül természetesen számos más vonzerőt is rejt a Velebit-hegység.

Legyen az a Winnetou filmek egyik helyszínéül is szolgáló, vadnyugati látványt nyújtó Zrmanja folyó, a szokatlan formájú mészkőtömbök által körülölelt, bájos Stap karsztmező, a tűhegyes mészkősziklák alkotta Kamena Galerija vagy a Velebitben jellemző karsztformációk talán legkomplexebb részét magában foglaló Bojinac-csoport, egy biztos: ez egy csodálatos vidék, így aki egy kicsit is szereti a természetet és a túrázást, az ne mulassza el meglátogatni Horvátország e csodás vidékét.

Fotók: Weiszhaupt Viktor: https://www.instagram.com/viktor.weiszhaupt.photo/