Az íróasztal mellett nem lehet védeni a természetet

Közeledik a nyár, a Tátrában már a mormoták is felébredtek hosszú téli álmukból, melyet még az elmúlt év őszén, a vénasszonyok nyarát követően kezdtek meg. A télre megfelelően fel kell készülniük, elegendő zsírt kell felhalmozniuk a bőrük alatt ahhoz, hogy kihúzzák tavaszig. Máskülönben elpusztulnak a tél folyamán. Jaj annak, aki megzavarja őket téli felkészülésük közben. „Bár készülnek a télre, viszonylag rövid idő áll rendelkezésükre, hogy teletömjék a hasukat. Ha csak egy alkalommal is megzavarjuk őket legelés közben, az számukra nagy veszteség. Olyan, mintha mi emberek öt napig nem ennénk” – mondta Pavel Ballo zoológus, aki évek óta kutatja a mormoták életét, melyről Oľga Janíková rendezésében díjnyertes dokumentumfilmet is forgatott, ami négy év alatt készült el (Zhovorčivý spachtoš, 2008). „A mormoták félénk állatok, nem lehet őket megrendezni. Ezért aztán három napig bivakoltunk egy helyen, amíg közelebb merészkedtek, és elkezdtek természetesen viselkedni. Csak ezután lehet elővenni a kamerát. Ám amikor feléjük nyújtottuk a kezünket, elmenekültek”.
Mormotakenőcs
Megtévesztő mágia
Pavel Ballo volt az első szlovák állampolgár, aki ejtőernyős ugrást hajtott végre Európa legmagasabb csúcsán. Az adrenalinnal zoológusi munkája közben is sokszor találkozik a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságán (Správa TANAPu). Gyakran megtörtén, hogy csaknem elsöpörte egy lavina, máskor majdnem az őt tévedésből zsákmánynak tartó sas prédájává vált. Azt mondja, csak minimális időt tölt az irodában. A természetvédelmet nem lehet az íróasztal mögött gyakorolni. Rendszerint a hegyekben mászkál, figyelemmel kíséri a mormoták életét, és GPS segítségével rögzíti a kolóniák lakóhelyét. „Minden mormotacsaládnak van egy szülőjárata, ahol az utódok élnek az anyjukkal. A többi járatokat csak vészhelyzetben használják, ezekbe csak akkor bújnak el, ha napközben megpillantják az ellenséget. Egy kolóniának több mint kétszáz ilyen járata is lehet néhány tíz méteres területen. A Liptói-Tátrában több mint 18.000 járatot rögzítettünk, melyekben mintegy 490 mormota él. Korábban azonban kétszer ennyi is volt a létszámuk.” A mormoták számának csökkenése főleg az orvvadászok számlájára írható, akik elsősorban a zsírjuk miatt csalják csapdába az állatokat. Sokan még ma is azt tartják, hogy a mormotazsírnak mágikus ereje és gyógyító hatása van. Különösen ősszel vadásznak rájuk, amikor kellőképpen meghíznak. A természetvédők próbálnak harcolni az orvvadászok ellen, ez azonban nem mindig könnyű. 2010 őszén ismét különleges akciót szerveztek ezeknek a ritka állatoknak a megvédése céljából. „Hasznos lenne, ha orvvadászat közben, vagy a zsákmánnyal együtt sikerülne elkapni valakit, és ezzel ráirányíthatnánk a média figyelmét erre a cselekményre. Csakúgy, mint amikor felléptünk a sasfészkek kifosztó ellen, akik azóta viszonylag békességben élhetnek” – mondja Ballo, és megmutatja a Németországból kapott, mormotazsírból készült különleges kenőcsöt. „Külföldön a mormotákat a zsírjuk miatt elkülönített területeken tenyésztik. Mivel nem a természetes élőhelyükön tartják őket, ezért nincs természetes táplálékuk. Kétlem azonban, hogy a mesterséges körülmények között tartott állatok zsírjának mágikus hatása lehet. Magam nem adnék érte egy garast sem”.
 
Vigyázz, sas!
A szirti sas zseniális ragadozó. Ezért a mormoták legelése közben egyikük mindig őrt áll egy kiemelkedő sziklán, és ellenőrzi a légteret. Amikor az őrt álló mormota fütyül egyet, az összes többi, addig békésen legelésző vagy éppen újabb járatot ásó mormota néhány másodperc alatt eltűnik a járatokban. Pavel Ballo öt különféle mormotafüttyöt képes megkülönböztetni, ezek közül az egyik éppen az, amelyet akkor hallatnak, amikor megjelenik egy sas az égen. Repülésüket látva a mormoták azt is tudják, hogy zsákmányt keres a ragadozó, vagy már jóllakottan köröz a fejük felett. „Ilyenkor az anyjuk a szülőjáratba irányítja a kölyköket, hogy megtanulják, a sas ilyenkor nem jelent veszélyt számukra. A jóllakott sas soha nem támad.” Nagy veszélyt jelent a mormotákra a hegyekben egyre nagyobb számba megjelenő kutya. „Miféle új divat ez?” – csóválja a fejét a zoológus a négylábú házi kedvencüket a hegyekben sétáltató kutyatulajdonosok fotóit nézegetve, akik legtöbbször póráz nélkül viszik magukkal kutyájukat a hegyekbe. A mormotáknak és a zergéknek nincs sok esélyük velük szemben. Bár a kutyák általában be vannak oltva, mégis bevihetik a hegyekbe a különböző betegségeket, melyek a tátrai csúcsok lakóinak veszélyesek lehetnek. „Olyan ez, mint amikor az európaiak elmennek az esőerdőbe az indiánok közé, és átadják nekik az influenzát. Az európaiaknak semmi bajuk nem történik, mert van oltóanyag, az indiánokra viszont ez nagyon veszélyes lehet. Sem a mormoták, sem a zergék nincsenek azonban beoltva” – magyarázza a szakember. Ezért a nemzeti park illetékesei is dolgoznak olyan elkerülő turistautak kiépítésén, melyeken az emberek a jövőben elkerülhetik a mormoták élőhelyét. A védelem mindennél fontosabb. A mormotajáratokban a szakemberek gyakran találnak üres konzervdobozokat és egyéb hulladékot, amely veszélyes lehet az állatok számára. Nem is beszélve a zajról, amit a turisták keltenek, és az ezt követő félelemről, amely miatt a mormoták nem mernek előjönni járataikból.
Mormotacsapda
Leltár
2010-ben azonban a hó is veszélyt jelentett a mormotajáratokra, amely már augusztusban lehullott. Néhány nőstény emiatt a szülőjárat bejáratánál rejtette el kölykeit, majd a bejáratot kövekkel torlaszolta el. Ők maguk a szellőzőjáratokon át mentek ki táplálékért, amely vészkijáratként is szolgál arra az esetre, ha a szülőjáratot hó vagy kövek torlaszolják el. Ekkor már takarékoskodtak az erejükkel, nem pazaroltak feleslegesen az energiát a hosszú tél előtt. A felnőtt példányok a vénasszonyok nyara után kezdik meg téli álmukat. A mormotacsaládok ilyenkor egy koszorút alkotnak, melynek a közepén helyezkednek el a fiatalok. Télen testhőmérsékletük lecsökken, életfunkcióik a minimálisra esnek vissza, szívük 15 másodpercenként egyet dobban. Így vészelik át a telet tavaszig. A három éves kor elért fiatalok megpróbálnak saját családot alapítani, amihez a közelben lévő kolóniákból keresnek partnert. A természetvédőknek azonban sikerült néhány egyedet a Liptó-Tátrából áttelepíteni a Bélai-Tátrába, ahonnan néhány évvel ezelőtt eltűntek a mormoták. „Ezért is fontos, hogy legyen egy részletes nyilvántartásunk arról, hogy hol vannak többen, és hol kevesebben ezek az állatok. Csak ezután tudunk ilyen akciót végrehajtani. Annak örülnénk leginkább, ha minden tátrai csúcs alatt mormotafüttyöt lehetne hallani” – fejezte be mondandóját a zoológus.

Forrás és fotó: http://zivot.azet.sk

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár

Utazási ajánlatok

» Alacsony-Tátra: Csúcstúra a Király-hegyre (1946 méter) - 1 napos túra
» Alacsony - Tátra főgerinc, Gyömbér - Chopok - Dereše - 1 nap
» Magas-Tátra hágótúrák Vörös-torony-hágó (2352 m) - 1 nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Kapor csúcs 2367 méter - 1 nap
» Magas-Tátra gyalogtúra: Zöld-tavi menedékház - 1 nap

Információs oldalak

» Aktív nyaralás
» Via ferrata túrák kezdőknek és haladóknak

Cikkeink

» A Magas-Tátra télen - Kovács Attila
» Hogy éljünk túl ANYAGILAG egy tátrai balesetet? - magas-tatra.info
» Könnyű túra a Tátrában - a Zöld-tavi menedékház - Kovács Attila
» A Magas-Tátra természeti látnivalója - a Tarpataki-vízesések - Kovács Attila
» A Szlovák Paradicsom szurdokai - Kovács Attila
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!