A Népszigeten jól áll az idő

Valamilyen érthetetlen okból a Duna pesti partján ritkán kalandoznak a biciklisek észak felé a még meghódítatlan, vadregényes tájak után kutatva, pedig erre van a belvároshoz legközelebbi „természetes” zöld övezet, ahol nyugodtan gyönyörködhetünk a naplementében.

Az Oktogontól kiszökni a természetbe sürgős tempóban negyed óra sincs, csak kerülni kell a forgalmas utakat, ha lehet. Rövid Teréz körút után Podmaniczky, aztán egy kis Dózsa György út, ez az egyetlen kellemetlen szakasz, majd a Lehel úti kereszteződés után a második utcánál, a Kassák Lajoson jobbra. Innen kezdődik a város talán egyik legjobb bicikliútja, ami mondjuk a Tahi utcánál, vagy később egy bal kanyart követően kivisz egészen a Meder utcáig.


A Népsziget tövénél, a Meder utca végénél aztán a társadalmi feszültségekre érzékeny ember kisebb sokkot kap a Marina lakópark juppi kávézói között átmeneti szállásukra igyekvő hajléktalanok látványától, de a lemenő nap fénye és az öböl sima víztükre hamar megnyugtat mindenkit. Itt minden rendben van. Első alkalommal talán egy csöppet rémisztő a Népszigetre vezető gyalogátkelő, és hát lássuk be, tényleg tökéletes helyszín arra, hogy egy felesleges hullától megszabaduljunk, de le az előítéletekkel. Az augusztusi alkonyatban nem is annyira barátságtalan. Sőt, akik a kilencvenes évek elején még jártak ide a Hangár nevű underground szórakozóhelyre, nos nekik kifejezetten otthonos is lehet a monumentális vasbetonszerkezet árnyékában megpihenni.


Miután megmásztuk a két emeletnyi lépcsőházat a gyalogoshíd pesti oldalán, végre betekintést nyerhetünk a város múltjába, és hirtelen ismét 1982-ben találjuk magunkat. A KSI kajakosai még mindig kitartóan verik lapáttal egymás és mások fenekét, miközben a nagy reményekkel épült hajógyár vasmonstrumai között kutyákkal barátkozó kísértetek suhannak tova.


Ízlések és pofonok, de én vonzódom a kihalt, százéves, embertelen léptékű ipari létesítmények iránt. Különösen vonzódom viszont ezekhez az épületekhez abban az esetben, ha a Sziget presszótól két percre a Duna partján egy kissé elfeledett szigeten állnak – Saban, Nép-, Szúnyog- vagy Csigás (kinek, hogy tetszik), ami igazság szerint 1830 óta nem is sziget.


Egy egyutcás dunai szigeten olyan sok programlehetőség nem kínálkozik, főleg ha már mindkét presszót kipipáltuk. Nincsenek curling pályák, és manapság errefelé egyre kevesebben vadásznak agyaggalambot is. Viszont ott a víz, a napsütés és a levegő. Tehát vízre kell szállni és élvezni, hogy egy ilyen csodálatos városban élünk. Kicsit macskajajosan balkáni a húsz éve kikötözött hajók között csónakázni, de hát ez van, és ez nagyon szerethető.


 

pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb...
Indulás ideje:
Naptár
Feliratkozás kategória értesítésreBezár

Iratkozz fel kategória értesítő listánkra és értesülj az általad választott kategória legújabb indulásairól, akcióiról!

Segíthetünk?Bezár
Kérjen ajánlatot!
Megkeressük Önnek a legjobb árat.
Kollégáink segítenek munkaidőben.
+36 1 5013490
Küldjön magának emlékeztetőt
e-mailben!